Mézcseppenés

Steel•  2013. április 5. 07:19

Enyhe tűzzel lobog a dél,

érintése, mint egy bőrre

hulló fátyol, olyan finom...


Az illatokban már ősz él,

megpihen egy esztendőre

a nyár, színe mind fáradt szirom


csupán...Földig hajolnak a Nap

ágai, ahogy az este

felé nyújtja hívó karját,


és ajkára csókpírt harap.

Megborzong a parkfák teste,

míg a levegő ízlangyát


gerincükön hűlni érzik...

Levelek hajára csurran

bágyadt bíború szeptember,


élénksége épp elvérzik,

mikor az alkonyat puha

mézcseppenés lesz a csendben.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. április 8. 11:19

Bea, köszi :)

beam2013. április 5. 13:10

Szép...

Steel2013. április 5. 11:43

Amy :)

Steel2013. április 5. 11:42

Katika, örülök, hogy gyönyörködtetett :)

Steel2013. április 5. 11:42

Zümm-zümm méhecske :)

Steel2013. április 5. 11:42

Sea, örülök, köszönöm.

Steel2013. április 5. 11:41

Köszönöm Erika. :)

Steel2013. április 5. 11:41

Köszönöm Imre. Szép ez a látvány életben, az biztos... :)

Törölt tag2013. április 5. 09:18

Törölt hozzászólás.

mystynekatika2013. április 5. 09:14

Gyönyörködtető.

skary2013. április 5. 08:29

zümm :)

Törölt tag2013. április 5. 07:57

Törölt hozzászólás.

BakosErika2013. április 5. 07:31

De szép sorok, Gyöngyi!
Gratulám! :)

Törölt tag2013. április 5. 07:21

Törölt hozzászólás.