Megújulni

Steel2012. augusztus 20. 00:41

És néha ''rózsaszínesen'' :))...bár erre olvastam én már elismertektől is tényleg csöpögőst, és közhelyeset, amit mégsem tartanak annak...ez is, mint az én verselgetésem, úgy tűnik ízlés dolga. :)

Steel2012. augusztus 20. 00:40

Ha félre értettelek, és támadásnak vetted a válaszom, azért elnézést kérek. Támadó szándék nem volt az én soraimban - sem - mint írtad a tiédben sem.

Talán a ''kell'', vagy nem tudom, az összhatás miatt olvastam rosszul.

Igazán magam sem szeretnék belebonyolódni, de vannak ''csalódássebek'' - ez már a te szavad így egybeírva _:) - és az összessége, a lényege számomra az volt a leírtaknak, másképp kéne...önmagam kicsit átfaragni kéne...

Ez a vers témájában is más, mint az a főoldalas természethez szóló irományom. Ne hidd, hogy nem látom az élet, és a világ csúfnál is csúfabb részeit...történéseit...a munkámból adódóan sem tudom nem látni, sajnos.
Mindössze fontosnak tartom nem csak azt látni, írni...

A kötőjelek és egybeírások...ez sem könnyű dolog. Valahol, van aki kővel dobálna, ha olyan egybeírt szavakat olvasna, amit egyébként nem úgy írnának a magyar helyesírás szerint...mert hogy magyartalan.

Időnként persze próbálkozom azzal is. Azonban ezekkel együtt is vagyok - s talán maradok is - az a még mindig csak írogató emberke, aki egyszerűen nem tud írás nélkül élni, de sosem lesz jambusokban verselő, vagy elismert költő. Ha néha sikerül is érnem egy kicsit, ha ilyen visszajelzést kapok, persze nem arról van szó, örülök. De ettől még nem logikailag, vagy hogy fogalmazzam fogok írni. Csak ugyanolyan sokszor bonyolultan, töltelékesen, kötőjelesen, mint ami tőlem telik.

Talpas2012. augusztus 20. 00:11

Nem írtam volna, ha nem tetszene, amit csinálsz. Nem írtam volna, ha megváltoztatni szeretnélek. Akármilyen nehéz is írásban apróságokról írni, én legalább megpróbáltam, és ha jól olvasod, ezek csak tényleg apróságok. A rózsaszín, nem egy gúnyos barbi-hasonlat volt, de máshogy nem tudtam hirtelen, hogy az a vers csak egy pillanatnyi érzést, vagy hatást adott, míg ez itt fent valami egészen mást. Egy történetet, vagy egy élményt. De nem bonyolódok jobban bele, nem szeretném, ha még jobban félreértenél.

Steel2012. augusztus 19. 23:41

Szia kedves Talpas.

A vélemény nyilvánítást ahogy már írtam, elfogadom. A továbbiakhoz csak annyit fűznék hozzá, amit a főoldalon Ross számára is reagáltam. ( Ha veszed az időt és a fáradtságot rá, olvasd el, egyben számodra is válasz )


A főoldalas versnél amit említettél '' rózsaszín köd'', nem értem miért kellene mindig csupán a világ mocskos és elkeserítő oldaláról szólnia egy alkotásnak, legyen az bármi, zene, vers, akármi? A magam részéről a mindennapok, egyáltalán az élet szépségeit is látom, és tetszik vagy sem, le is írom, a magam módján.

Nem jár kötelezettséggel, hogy bárki engem olvasson.
Ha a válasz nem kielégítő, sajnálom, de nem célom a megfelelés - sem. Más egy-egy segítő észrevétel, amit meg szoktam fogadni. De kitörni önmagamból, pláne, nem áll szándékomban. Üvöltözni pedig végképp nem szeretek, nem a stílusom. :)

Egyetlen ''elvárásom'' van. Ha én megadom másoknak azt az alap tiszteletet, hogy nem próbálom akár csak a verselési stílusát megváltoztatni, ugyanezt szeretném érzékelni a magam irányában is. Ez az élethez való szemléletem is. Nem próbálok senkit a magam képére, kedvére változtatni, formálni.

Minden bizonnyal sosem leszek profi, nem is akarok, hogy ezt még egyszer tisztázzam. Egyszerűen maradok az a talán amatőrnek is gyönge írogató, aki vagyok. Ha ez bárkinek gondot jelent, azt tényleg nem nekem kell megoldanom. :) A ''kell'' így ismeretlenül, nekem kicsit erős volt...

Steel2012. augusztus 19. 23:23

Köszönöm Mamamaci.

Talpas2012. augusztus 19. 21:58

Szia. Én megpróbálom, amit Ross a főoldalon eddig félbehagyott, bár lehet, hogy nem erre gondolt. És azért itt, mert ennek a versnek szinte bármelyik versszakában több minden történik, mint ott az egész versben. Ezt most nem részletezném, csak ha akarod, de azon kívül, hogy abban a versben beteszed az olvasót egy rózsaszínes ködbe, a végén nem lehet például látni egy összképet, vagy történést, és ha kitisztul a fej, már csak arra emlékszik, hogy téged olvasott. Jó, mondhatnánk, hogy ez vagy te, így írsz, ezek az érzéseid, de akkor is.
Ezt a verset is megismerném ezer közül, de ez adott is valamit, és nem ült le egyik versszakban sem az érdeklődés.

A kötőjeleid is hozzád tartoznak, és nem is lebeszélni szeretnélek róla, (nem is tudnálak:)) de néha, egy-egy sornál úgy érzem, hogy ez a ''rutin'' billenti tovább a verset, és inkább van sorkitöltő szerepe, mint mondanivalója. Nem mindenhol, és tényleg ez a védjegyed is, csak nem szabad megtömni vele a verset. Arról nem is beszélve, hogy sokszor egy bátor egybeírás jóval nagyobb hatást tud kelteni, mint az elválasztás.
A csalódásseb például egy szép szó lehetne, és soha senki nem kérdőjelezné meg egy versben a helyesírását.
A verseid szépségét sem, mert azt én sem vitatom, de az állandó Steel-hangulatból néha ki kell törnöd, kacsintanod, esetleg üvöltened, legalább egy-két szó erejéig.

Mamamaci402012. augusztus 19. 21:42

nagyon szép gondolatok!