Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Meglesett pillanat
Steel• 2013. április 8. 09:14
Valami puhaság lett a hirtelen
csend, és oly gerincre borzongós az est,
mint mikor szerelemtől pőrül két test,
és sóhaj ébreszt vágyat nyakszirteken.
Elpirul a Nap, miközben fényinge hull,
kibomló vörös haja széjjel simul
a hűvös Ég-lepedőn, míg az éjnek
kínálja izzó hevét, s lágyan alá
homorul...Páracsepp csillog fel ajkán,
nedves nyoma asszonyi gyönyörének,
ahogy fedetlen a Holdnak adja magát.
Majd lehelt mámora a Mennyekig jut,
szeméből kis csillagörömöket gyújt,
világra ragyogva az ős tűz arcát.
Steel2013. április 9. 15:30
Köszönöm kedves Erika!
BakosErika2013. április 8. 15:21
Szépséges sorok!
Szeretettel olvastalak, kedves Gyöngyi!
Steel2013. április 8. 13:35
Attila :)
Steel2013. április 8. 13:29
Bea, köszönlek. :)
Steel2013. április 8. 13:28
Joli, köszönöm. :)
Törölt tag2013. április 8. 13:27
Törölt hozzászólás.
Steel2013. április 8. 13:26
Pilla, én köszönöm, ha adhattam, adhatok :)
Ölellek!
Steel2013. április 8. 13:25
István, az ám :))
Steel2013. április 8. 13:24
Skary :) Meglested? :)
beam2013. április 8. 11:27
Óh...gyönyörű:)
Molnar-Jolan2013. április 8. 11:11
Szép.
''és oly gerincre borzongós az est,
mint mikor szerelemtől pőrül két test,
és sóhaj ébreszt vágyat nyakszirteken.''
Torpilla31812013. április 8. 11:08
Gyönyörű szoneeeeeeettttt!!! ÁÁÁÁ!!
Köcce..ma igazán megajándékoztál gyönyörű képekkel, érzésekkel és gondolatokkal..
Ölellek..
(Ja? És így szemléltetni az ébredést..és elalvást...szerelem ez...örök szerelem..)
Törölt tag2013. április 8. 09:52
Törölt hozzászólás.
skary2013. április 8. 09:34
:)