Május és mégis halál

Steel•  2015. november 26. 09:30



Nem fakad dérzuzmókat ez az ősz,
hajnalfecskék szállnak, szinte május van.
A szél füstös torkú, illegő dizőz,
csak a remények halnak meg álmukban.


Üde kéket nyílnak alkonyibolyák,

gyógyítón érintenek fényginzengek,
de vérben hullnak el a lélekviolák....
Tachycard Ekg-k a létidegek,

szívfohászok térdepelnek a holnap
előtt, mert ezen idők pennái
nem eposzát költik az emberkornak.
Gyönge sóhajok a szeretet hennái,

pedig a kis petróleumlámpás-Hold
még szemében őrzi ősi eszméknek
tisztáját. De rút arcú, gonosz kobold
a gyűlölség, lélegzeteink enyésznek

ereje alatt...Csupán fegyversebek
virágzanak. Szinte május van most, olyan
finom selyem-moccanás csak a hideg.
A mennyek temploma gyertyacsillagokat

gyújt, mert e május hamis, árnyék-hírnök,
nap-nap után egy újabb világ-ómen.
S ahogy összeérnek történelemkörök,
epigrammánkat is megírják ott fent.




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2015. november 26. 23:29

Törölt hozzászólás.

dreaming582015. november 26. 22:11

Nálad mindig "lubickolok" a csodás képekben!
Tiszta felüdülés téged olvasni, bármi legyen is a témád :)