Jössz e még?

 

Steel•  2018. március 22. 11:43

Fázó rügyálmokat őriznek a fák,

pedig úgy kellenének a fénytrillák,

őzsuta-léptű hajnali sugarak,

ahogy reppen velük sárgarigó-Nap.

Felhők angyalszárnycsipkéje lebegne,

kékmadár-tavasz éggé tárná magát,

harmattá születést csókolna derekre,

s lángba lehelné az alkonyok arcát.


Hajtászöldeket ringatnának kertek,

 akác illatuk szórnák szét a csöndek,

míg ibolyává nyílnának az estek,

és repcepillét ragyognának a földek.

De még jégtüllökben állnak a bokrok,

állhatatos a tél, és szívesen időz.

Bár sziromvilágra vágynak a dombok,

ki tudja tavasz, maradni mikor jössz.





(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2018. március 23. 09:52

Arra gondolok, hogy minél durvább, közönségesebb és kiábrándítóbb a hétköznapi valóság, annál jobban szükségünk van a szépségre és a harmóniára, legalább a képzeletben, a költészetben, a belső világunkban és az álmokban... és te sokszor megajándékozol ezzel. Köszönet érte! :)

skary2018. március 23. 06:58

gyüvök :)

Bugatti3502018. március 22. 17:32

Kedves Steel ! Ez a tavasz lusta picit ! A versed pedig elandalít ! :) Ölelésem ! :)

Mikijozsa2018. március 22. 15:53

szép tavaszi üzenet, tavasznak is szóló hívogató - pompásan írtad le, gratulálok

Metta2018. március 22. 13:09

Szépség!

Törölt tag2018. március 22. 12:39

Törölt hozzászólás.