Januári tavasz

Felhő-ágyából lábadozik a Nap,

fényre eszmél a lógó orrú délelőtt,

s langy-izzást lehel a hűvösségbe.

A kedv szegő szürkeség színeket kap,

az alkony is pírtáncot lejt az éj előtt,

s mosolyog lágy-piros bűvösséggel.

Tán elfáradt a fagyhozó Január,

lusta strázsálni a tél standján, elfogyott

a hideggel termesztett jég-granulát.

Rügyek kukucskálnak az idő zsaluján,

a zúzmarák csillogása megkopott,

Boldogasszony eldobná szélbatyuját.

De álmodjatok még tavasz-kezdemények!

Távol még márciusotok várt hava,

bár hódunnátok helyett esőplédben

fáztok, korán sarjadók a vetemények!

Hisz fehérlést ringat még az Ég-dajka

odafent a pehelylombú csend völgyében.