Hírhozó

Kiégtek az egykori róna-szépek,

nyári zöldjük szalmahalványra száradt,

cipőtalpra ragadnak a sárpépek,

szélbojtár elől futnak avarnyájak.

A mandarinos alkony hűvöst szitál,

ahogy opállá füstölődnek az Ég

asztalán fénygyertyaszálak. Párát pingál

október ecsetvonásain a lég,

a csillagok csupán sejtelemsugarak,

és nyirkosság ül ablakokba homálynak.

Pirkadatkorán, míg éjszínek hullanak

világosodásba, dérnyomon portyázgat

ide a tél. Mint üvegpoháron hagyott

rúzsfolt, olyan gyönge a zenites pír,

s az őszvégtől még aranylást sem kapott,

november érkezte színmúlásokról hír.