Ha hamis a lobbanás

 

Steel•  2012. szeptember 8. 16:27

Hajnalt hozott bennem a csend, hol kósza
parazsaim megégve hulltak vissza

szívembe. Tűzszél volt, mely szerte szórta

viharlobbanásaim, és arcukban

ott voltam millió részre hamvadva.

Majd bújtam, mint ijedt egér a lyukban,

szégyenre gyúltam megmunkált szavakra...

Hiszen mellettem ébredt az őszinte

varázs, szeme kékjén tiszta lángolás.

S kimondatlan mardos most az ő hite,

s hogy tudom, tudtam, a sorsállomás

nekem csak ő lehet, és senki más. Mégis

bűvölte lelkem ismeretlen illat,

szivárványképzelet, csábításfétis,

mely színészhatásosan bűnbe ringat.

Ma könnykorbáccsal verem az ostoba 

nőt magamban, ki közel járt a határhoz.

Bár többet nem, de érzést ontottam,

míg megtértem a józanságtanárhoz.

Asszonyi lelkek, olyan könnyű préda

vagyunk a ránk leső talmi férfinak,

s hiába nem leszünk olcsó cédák,

ott mélyen mindezért az ár mégis nagy!

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. szeptember 9. 08:56

Csirpike, aranyos vagy, köszönöm.

Steel2012. szeptember 9. 08:56

Néha kell, és lehetséges is, csak akarat kérdése Marika.

Steel2012. szeptember 9. 08:55

Drága Kicsikinga, köszönöm a soraid.

Steel2012. szeptember 9. 08:54

Igen az Beam...

Steel2012. szeptember 9. 08:54

Köszönöm Erika. Reméltem, hogy sikerül láttatnom, éreztetnem a sorok lényegét.

Csirpike2012. szeptember 8. 22:11

Ezt gyönyörűen megírtad... szinte él bennem az érzés.

csillogo2012. szeptember 8. 20:36

....Józanságtanárhoz megtérni...Jah!

Kicsikinga2012. szeptember 8. 18:52

Nagyon szeretem a verseidet!
Most majdnem el is sírom magam!

''s hiába nem leszünk olcsó cédák,

ott mélyen mindezért az ár mégis nagy!''

beam2012. szeptember 8. 17:24

az ár mégis nagy!

BakosErika2012. szeptember 8. 17:21

''Ma könnykorbáccsal verem az ostoba
nőt magamban, ki közel járt a határhoz.''

Nagyon jó képek, kedves Steel!
Annyira jól láttatod, szinte fájt!
Gratulálok, remek vers!