Férfiszemle

Néhanap elnézem a koronákat,

mit a teremtés fejére tett az Isten,

a markáns borosták és kalózszakállak

mögött a sok rejtező húsvér hímet.

Olykor Adonisznak látni Téged is még,

mikor pőre testedtől elpirul az Ég,

és az este is párás szemmel bámul,

majd mint forró álmot, pillájába huny.

Mily jól mutatsz alvó pózban kedvesem!

Ilyenkor tudom, hogy vállamnak gondja

reggelig már eggyel is kevsebb,

hiszen csöpp kis szád a horkolást dalolja.

Bocsásd meg szívem röntgengépének hát,

hogy valóságod mindenjével együtt lát,

és eképp feromonodat észre váltja,

csitris szerelem nélkül is sok véled a dráma.