Fényhullás után

Steel•  2014. augusztus 26. 12:58

Olyan csepp-opál a zenit arcszíne,

esti lobpipacsai elvéreztek

már, fel-fellehelődő az ősz szájíze,

a fuvallások múlást lélegzettek...

Nyártemetővé lesz majd minden éjkelte,

ahogy álmos mályván elfolyik a Nap,

miközben fáradtan ernyed a fény teste

az árnyak alá. A csend fekete lap,

csak az ezüstpára-csillagok festenek

rá lélekjeleket. Majd a Hold, kis mézpötty,

fakó tintaloccsanásként feldereng,

s a hajnalkézből elszáll, mint egy léggömb.





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2014. augusztus 27. 15:43

Skary, kösszi :)

skary2014. augusztus 26. 17:40

:)