Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Fájdalom-üresen
Steel 2012. január 20. 18:17
Köd-magányba kuporgó reggel, vasalt
papír-szótlanságba hullva látom
elhordott lét-arcom, fogasra akaszt
e skizofrén világ, mely csak járom
realitásom nyakán. Könny-pőrén
reszketem elmémben újra ébredő
hamvaid, emlékszem, lángolva jöttél,
félszem ízét ölelésbe lélegzőn.
De búcsútlan hidegedtél fagy-csendes
múlttá, sárgult képpé gyűrve a mát
is. Szerelmed halandóságán nevet
most ruhátlan szemem, már csak a fáj
mi golgotára feszít, hisz idegen
lettél valaha lobogó szívemnek.