Eloson

Steel•  2014. augusztus 9. 12:49

Mindjárt eloson a rétek virágléte,

az alkonyok testéből kihűl majd a láz,

erélyesebbé lesz a levegőnek lépte,

ahogy markos szél-legényként sok fát megráz,

potyogtatva az okkerre sápasztott

leveleket. Mindjárt eloson július,


a fénybőséget lángokká árasztott,

mézfürtű nyári lány, hiszen úgyis huss

fiatalságának már. Azután nem vár

sokat a korban már bölcsebb augusztus,

ő már selyempárák köntösében jár.

Ó, és vénasszonyossága adjunktus,


doktora a nyakra borzongó légnek,

mikor a reggelek megmaradt parazsát

óborba pirosítva kínálja az Égnek.

De elosonni kész a nyár, kis apanázs

jut még virgonc kedvéből, heves csókjából,

ahogy kokettál a távolodó Nappal,


és sóhajra gyúl a csillagszórástól.

Ám zsongását veszejti csak-csak a hajnal,

mind halványabb pipacsként virítja arcát,

derek opálfehér sejtelme belengi

hamar ködökben gyöngyöző sugárhaját,

míg szerelmét az ősz reá lebbenti.


 



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2014. augusztus 10. 11:56

Rá :) Már várom :)

skary2014. augusztus 9. 18:05

:) rá :)