Éji nyár

Steel•  2013. augusztus 14. 10:12

Ciriphúr zeng, húzzák a tücskök, alszik

a tér, súgszavún megannyi lomblevél

mesél. A város géphangja nem hallik

most, szomjazott hűvösséget hoz a szél,


selyemlevegővel takargat az éj.

Zárt szeműek mind a csillagok, és fent

az éghaj csupa borzas felhőtaréj,


az ezüst tányér-Hold más asztalra lelt.

Az álmok nyugalma szívdobogva él,

a csönd mellkasa lágy zsongással telt.


Szunnyad a muszáj, elernyed az elme

láza, ma nem fűti éberré a nyár,

pihenésbe hull a szív, mint egy pernye,

míg rügyre nem fakad a hajnalszár.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. augusztus 15. 14:37

Köszönöm Zsu, hogy itt is olvastál!

Steel2013. augusztus 15. 14:36

Erika, erős túlzás...nagyon. Annak viszont örülök,
ha tetszett Neked!

Steel2013. augusztus 15. 14:35

Macika, köszönöm jelenléted!

10082013. augusztus 14. 19:36

Csodaszép szonett, gyönyörű képek

a ''selyemlevegő'' varázslatos

Gratulálok!
Zsu

BakosErika2013. augusztus 14. 19:35

Utolérhetetlen vagy szonett írásban!
Nagyon tetszett ez is!
Gratulám. :)

Mamamaci402013. augusztus 14. 18:57

micsoda képek, ez is brummos!