Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy mézcsöppnyi fény
Steel• 2014. június 27. 09:49
Lassan Hold-kaszát fen ezüstre az este,
míg sóhajokra olvadunk egymástól, aztán
bőröm pipacsmeződdé nyílik csendben,
hisz csók nélkül millimétert sem hagytál
rajtam…Ajtónk mögött ruhátlan most
a világ, egy a Tiéd és az enyém,
az idő valósága is csupán rongy,
a szerelem föléje emelő tenyér.
Összehajlott nádszál testem és tested,
minket a naplemente parazsa körbe
hull, és egymást leheljük tűzzé benne.
Úgy viszel a hegyig finoman, ölben,
miközben a sötétlés félhomályt szitál,
s a magasban szállni engedsz, szabadon,
mielőtt szívednek kortyig kiinnál…
És ha már elpiheglek, Te magadon
őrzöl még, a tekintetedben élőn,
meglátom én is saját szépségemet,
olyan, akár a csillagokra égő
alkonysugár, a mézcsöppnyi fényem Benned.
Steel2014. július 15. 10:08
Sea, de biztos, csak nekem ennyire sikerült :) Köszönlek!
Steel2014. július 15. 10:06
Kata, így gondolom én is... :) Köszönöm!
Steel2014. július 15. 10:05
Mihály, köszönöm itt is...!
Steel2014. július 15. 10:05
Joli, köszi... :) A sorok írták magukat, én csak eszköz voltam, vagyok :)
Steel2014. július 15. 10:04
Marika, örülök, ha érezhető és érthető, átélhető... :)
Így lesz :) Ölelünk!
Törölt tag2014. június 27. 21:55
Törölt hozzászólás.
mystynekatika2014. június 27. 20:26
A legszebb olvasmány!!
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle."(Hamvas Béla)
Foldes1232014. június 27. 14:13
Háááát ez?????? Háááát igen!!!!!!Lenyűgöző.
Molnar-Jolan2014. június 27. 13:53
"az idő valósága is csupán rongy,
a szerelem föléje emelő tenyér."
Azért ezt kevesen tudják így megírni.
csillogo2014. június 27. 13:32
Ezt megírtad - gyönyörű vallomás és tökéletes, fénylik a szívetek és még sokáig őrizzétek!