Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az együtt-világa
Steel 2012. augusztus 16. 07:52
Színsugarat szitál a rózsa-pirkadat,
korom-árnyak kéklő reggelbe illannak,
fülem alatt hallom ölelő itt-szavad,
ébredő ajkaid ajkamra izzanak.
Mosolyogsz, a pillanat rám terülő
fényselyem, felhők hegycsúcsa fölött sem
tündököl szebben a Nap...Csak merülő
csónak vagyok, szemed bűvölés-tengerem,
hagyom, hogy süllyedőre merj, ízedben
sodródni, - csak ezt akarom. Szükült tér
csupán a kintvilág, amíg szívedbe
átsóhajtom magam, és simulón ér
padlót tudat-ruhám. Összefészkelt csend
most mozdulatainkban a szerelem,
nincs ennél gyönyörűbb, kimondatlan rend,
mint ahogy vágy-kóccá gabalyodsz velem.
Steel2012. augusztus 16. 20:37
Köszönöm Törpilla!
Torpilla31812012. augusztus 16. 09:34
ÁÁÁ!!!! Gyönyörű!!!!!