Augusztusi impresszió

Kicsit lomhán mozdulók még a lombok,
homorítanak a kuglóf hátú dombok,
mialatt a hajnal kiteregeti
fényeinek finom patyolatát.


Hosszú gyertyasorok mind a jegenyék,
lágy tűznararanccsá lobbannak, szerteszét,
közben a korahűs elcsepegteti
vízgyöngyös, tiszta harmatok szagát.


Ébred a táj, árnyat ásítnak a bokrok,
kertek alól a színes sziromcsokrok.
Az Ég kacér rúzspírját derengteti,
majd fehér felhőpúdert pamacsol.


A fuvallat enyhe sóhajlebbenés,
 a reggeli zenit nyári selyemkék,
s a Nap szeplőbarnára pettyezgeti
a sok mézarcú napraforgó-asszonyt.