Álmodom az őszt

 

Steel•  2012. szeptember 7. 16:21

Fénygyöngén ébredt a reggel, csak ülök
csöndjének tornácán, összehúzom magam,

a horizont ma kócos őszi üstök.

Szeptembert borzongja félig nyílt ajkam,

míg az érzés tenyerébe ernyedek,

s idebent neked álmodom az őszt.

Világmessze - itt szemeidbe remegek,

kihúzom tudatomból a nem szabad tőrt,

mégsem vérzek el, csak karodba születek.

Elhiszem, hogy nem tévedlek, és holnap


sóhajod szárnyán a veledbe tűnhetek,

álmodva az őszt, mely szívtűzzé lobban,

s a kétségárnyakat eltemeti kettőnk

hajnalán. Most álmodom az őszt, megtalált

dobbanást a pillanatban, ami ledönt

minden vágyra torzuló valósághatárt.

Álmodom az őszt, és darabokra tép,

mert rombolni és építeni is félek,

miközben a nő majd sorsot élni lép,

álmodom egy őszt, és szótlan könnyé égek.  

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. szeptember 8. 16:17

Beam köszönöm.

Starlit, csak érzéseket adok a papírnak, mert ettől könnyebb lesz máris. :))

Steel2012. szeptember 8. 16:16

Köszönöm Emi, örülök, hogy ismét itt vagy.

Steel2012. szeptember 8. 16:16

Igen, s azt hiszem ez meg is történhet...Leromboljuk, és valami új születik belőle, vagy inkább újjászületik...Köszönöm Marika.

Steel2012. szeptember 8. 16:14

Bel Corma, köszönöm. :)

starlit2012. szeptember 7. 19:51

nagyon jóóóóóóó:)) olyan ügyes versfaragó vagy, csak ámulok és bámulok...

beam2012. szeptember 7. 18:02

Nagyszerű!

Mamamaci402012. szeptember 7. 17:25

hangulatos szép vers!

csillogo2012. szeptember 7. 17:06

Légy határozott - vagy rombold le - vagy építsd újra - különleges hatást építettél fel a versedben.Bizonytalanságot és bátortalanságot sugalló sorok. Újjá kell születnünk a mában!:)

bel_corma2012. szeptember 7. 16:39

Verseid hangulata mindig lenyűgöz... Tetszett!