Álmodik a gyomor

Vágyteriték, és simulós sóhajdamaszt,

a mozdulat porcelánját nézed,

csóklinzert kinálgat a pillanat,

és csurrant rá a vonzásból mézet.

Karamellé ég szerelemcukor,

test a testen dobostortát alkot,

tejszinhabot csöppent a szájcsupor...

Remegnek a gerinc-ostyalapok,

francia krémest süt a szenvedély,

ölkemencében izzik a mámor,

kéjpudinggá forr a még lehelés.

Mily koldus-éhes vagy te ma, Ámor!

Tán egy piskótával is jóllakhatnál,

ám izlelőbimbód picikét mohó,

nem is lehet elég amit kaptál,

ha érzést korgón álmodik a gyomor.