Alkonyromantika

 

Steel•  2015. március 31. 11:30

Szirmait hullja a tűzrózsa-fény,

langyok illatát leheli széjjel,

midőn pirjaira csókol az éjjel,

s pici gyufacsillagokat lobbant az Ég.

Árnyékpipacsok nyilnak utcaréten,

selymeik teritve násznyoszolyának,

amig a csönd sóhajjá lesz a szélben,

s mint könnyű pitypang a szivdobbanásnak

tenyeréhez ér. Ez az estpillanat,

akár egy szelid homlok-ölelkezés,

amelyben a hunyt szempillák alatt

örökmécses az érintésmelegség.


(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2015. április 30. 21:04

@skary: :-)

Steel2015. április 30. 21:04

@Ametisz: Timi, meghatóan jólesnek a szavaid...köszönöm!

Steel2015. április 30. 21:02

@judit.szego: Judit, köszönöm itt is a figyelmed!
Ölellek!

Törölt tag2015. március 31. 18:13

Törölt hozzászólás.

skary2015. március 31. 17:46

:)

Ametisz2015. március 31. 15:36

Csodálatos gyöngyszem! Az alkonyatban is perzselődik a romantika és minden gyönyörű természeti képben is ott van!
Ölellek!...és hiányoztál!...jó, hogy újra olvashatok Tőled Steel! :)

judit.szego2015. március 31. 14:52

Gyönyörű!
"................Ez az estpillanat,

akár egy szelid homlok-ölelkezés,

amelyben a hunyt szempillák alatt

örökmécses az érintésmelegség."