Akár az ősz

Steel•  2012. augusztus 28. 17:50

Zsemlebarna aranyát szórja az est,

színes fénypanoráma a magasság,
nem tudom, részem lesz - e az anyaság,
reményem ebben már egy túlfáradt test.

Felhőhattyúk úsznak elpirult Égen,
oly szép a lét, de rám árnyasul a kín,
bennem, mint az ősz, komor a szívfelszín,
hervadó szerelemvirágom régen.

A fájdalom pokolmélyén kuporog
lelkem, hiszen csak csalókán hunyorog
felém az egykoron napsugár-hit.

Sorsom bizalmat, nyárhevet nem keres,
akár az ősz, lázadásom oly csendes,
ködhűvös véremben az érintéstűz.

Akár októberi hajnalok szeme,
oly bánatnyirkos lehunyt tekintetem,
nem teljesült vágyam sajgón cipelem.
Fásulón adom át a sosem lesznek

gyermekről álmodásom, önként fogom
meg most a feladás nekem szánt kezét.
Nem számolom múló évek könnycseppjét
tovább, magam a törődésnek dobom.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. augusztus 30. 16:42

Köszönöm Marika, hogy értetted és érezted. Nem hiszem, hogy félre értetted.

csillogo2012. augusztus 29. 14:13

...
Nagyon megérintett a versed - tartalmát illetően!
Hozzá lehet szokni a van-hoz is és a nincs-hez is!
Remélem nem értettem félre!!

Steel2012. augusztus 29. 08:22

Beam, köszönöm, hogy olvastad.

Steel2012. augusztus 29. 08:22

Köszönöm Erika.

Steel2012. augusztus 29. 08:22

:)

beam2012. augusztus 28. 19:19

Nagyon szép :)Gratulálok!

BakosErika2012. augusztus 28. 18:20

Nagyon szép szonett, kedves Steel!
Szeretettel gratulálok!

skary2012. augusztus 28. 18:14

:)

Steel2012. augusztus 28. 18:05

Ne aggódjon kérem :) Nem mai születésű sorok. Voltak ilyen pillanataim is...régen. Sokáig vártam, hogy feltegyem-e, mert számomra írni is nehéz volt az érzésről.
Miért szerencse? :)

Dehogy emlegetem hiába őket. Pár hét, és gyönyörködhet benne a szemünk, mindenütt :)

voodoo2012. augusztus 28. 17:58

Na ennyit az imént még könnyed hangon odadobott ''túlélemről'' ... még meg sem csípte az első dér a leveleket, te már a télre készülsz... pedig még áramlik az ereidben a megolvad acél! Hiába emlegetsz meleg őszi színeket, ez egy kegyetlenül fekete-fehér írás, még szerencse, hogy nem este olvastalak... menj sétálni, vagy csak ülj ki at ablakba, még meleg napfény vár rád!