Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ahogy múlik augusztus...
Steel 2014. augusztus 25. 13:53
...Vele csonkjára ég majd a gyertya-nyár,
Szárad, ráncosodik a földek bőre,és a napraforgók szomorú, szőkeasszonyok, lehajtott fejjel suttognakbúcsúfohászt a szélbe. Elsuhognak
a virágszagú, tarkaszín alkonyok,hideg selyemködöket szövöget a lég,árnyékokat dagaszt a sok lámpapék.Záport robbannak ránk esőpatronok,
felhők gödrében egyre sűrűbben botlikel a Nap, csupaszodó fák, mint a ropik,majd dér öleli át mindük derekát,mikor augusztus szívverése csendbe száll.
csillogo2014. augusztus 27. 21:20
Ősz érdeme - azt hiszem igen!;)
Steel2014. augusztus 27. 15:44
Drága Ili, köszönöm :)
Steel2014. augusztus 27. 15:44
Erika, köszönöm, hogy olvastál! Ölellek!
Steel2014. augusztus 27. 15:44
Skary, igyá teját! :D
Steel2014. augusztus 27. 15:43
Köszönöm Klára! :)
Steel2014. augusztus 27. 15:43
Csillangó, aranyos vagy, örülök, hogy tetszik :) Ám ez a természet, és főleg az ősz érdeme.
bakonyiili2014. augusztus 25. 18:49
" Árnyékokat dagaszt a sok lámpapék." Nahát, oly gyönyörű képekkel fes-
tettél, hogy még várom is a hűvösebb időt. Szépséges gondolatok!
BakosErika2014. augusztus 25. 17:56
Szárad, ráncosodik a földek bőre,
és a napraforgók szomorú, szőke
asszonyok, lehajtott fejjel suttognak
búcsúfohászt a szélbe....
Szépséges.
skary2014. augusztus 25. 17:15
én má mög is fáztam
MKKlara2014. augusztus 25. 15:37
Gyönyörű! :)
csillango2014. augusztus 25. 14:16
Hihetetlen, hogy e banális, de örökkévaló téma milyen változatosan ihlet meg, és alkottat Veled szebbnél-szebb, különlegesebbnél-különlegesebb sz(ók)épeket!