Ahogy múlik augusztus...

Steel•  2014. augusztus 25. 13:53

...Vele csonkjára ég majd a gyertya-nyár,

viaszosra hűl, halványul a fénye,

ezüstgombostű-Holdat szúr az éjre,

az ősz gyöngypárás sóhaja ideér már...


Szárad, ráncosodik a földek bőre,

és a napraforgók szomorú, szőke

asszonyok, lehajtott fejjel suttognak

búcsúfohászt a szélbe. Elsuhognak


a virágszagú, tarkaszín alkonyok,

hideg selyemködöket szövöget a lég,

árnyékokat dagaszt a sok lámpapék.

Záport robbannak ránk esőpatronok,


felhők gödrében egyre sűrűbben botlik

el a Nap, csupaszodó fák, mint a ropik,

majd dér öleli át mindük derekát,

mikor augusztus szívverése csendbe száll.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2014. augusztus 27. 21:20

Ősz érdeme - azt hiszem igen!;)

Steel2014. augusztus 27. 15:44

Drága Ili, köszönöm :)

Steel2014. augusztus 27. 15:44

Erika, köszönöm, hogy olvastál! Ölellek!

Steel2014. augusztus 27. 15:44

Skary, igyá teját! :D

Steel2014. augusztus 27. 15:43

Köszönöm Klára! :)

Steel2014. augusztus 27. 15:43

Csillangó, aranyos vagy, örülök, hogy tetszik :) Ám ez a természet, és főleg az ősz érdeme.

bakonyiili2014. augusztus 25. 18:49

" Árnyékokat dagaszt a sok lámpapék." Nahát, oly gyönyörű képekkel fes-
tettél, hogy még várom is a hűvösebb időt. Szépséges gondolatok!

BakosErika2014. augusztus 25. 17:56

Szárad, ráncosodik a földek bőre,
és a napraforgók szomorú, szőke
asszonyok, lehajtott fejjel suttognak
búcsúfohászt a szélbe....

Szépséges.

skary2014. augusztus 25. 17:15

én má mög is fáztam

MKKlara2014. augusztus 25. 15:37

Gyönyörű! :)

csillango2014. augusztus 25. 14:16

Hihetetlen, hogy e banális, de örökkévaló téma milyen változatosan ihlet meg, és alkottat Veled szebbnél-szebb, különlegesebbnél-különlegesebb sz(ók)épeket!