Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A pitymallat szívverései
Steel 2014. május 28. 12:12
Pislák a fények, gyertyásan derengők
csak, ahogy a csillagokból levegőt
vesznek, hogy hajnalodást leheljenek
szét...Finom a csönd, olyan széllebbenő,
mocorog a táj, még csak épp remegőn,
mint ajakvallomása szerelemnek.
Álmosan pezsdül fel a lombok hangja,
tenyérnyi pillanatban piheg a lét,
a láthatár virágszínes, tarka rét.
Azután az Égbolt magasba tartja
a Napot, ím megszületik a reggel,
az éjnyomokból akvarell-kéket ken,
felhősuhanó fehéret odafenn,
tiszta szívverésként életet terem.
Steel2014. május 31. 13:11
Marika, én pedig örülök, hogy olvastad!
Steel2014. május 31. 13:11
Kata, köszönöm, hogy olvastad, hallgattad :)
Steel2014. május 31. 13:11
Köszi Őrni :)
Steel2014. május 31. 13:10
Mamamaci :)
csillogo2014. május 29. 21:36
Nagyon szép - örömmel olvastam!
mystynekatika2014. május 28. 20:24
Lüktet és dobod
a szépsége!!!
kata
Ernest2014. május 28. 16:23
"Álmosan pezsdül fel a lombok hangja,
tenyérnyi pillanatban piheg a lét,
a láthatár virágszínes, tarka rét."
Nagyon szép lett, gratula!
Mamamaci402014. május 28. 14:24
brummos!