A pitymallat akvarellje

 

Steel•  2013. június 5. 12:19

Méz és narancs a korai fény, halkat

rebben megannyi lomb, miközben a szél

közéjük kócol, s csillagokat altat

a hajnal mellkasára szundító éj.

Szemkék a távol fátyol szerű vászna,

zöld üdék fürdik a hajnal illatát,

csöndtenyérből pár rigó reppen szárnyra.

Tavirózsapír élénkíti a határt,

de csak épphogy, olyan szellem-haloványan,

hogy a nappalérés akácos aranyát

el ne takarja. Súgók a parti nádak,

amíg a Nap sugárból font szalagját

fejükre tűzi. Békabrekk zengődik

a nyújtózó tájba, reggeli frisset

hint a füves hűs, és opálszeplőin

szerte árad az élet tiszta színe.



(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. június 5. 17:26

Erika, köszönöm, hogy jöttél.

Steel2013. június 5. 17:26

Mygan :)

Steel2013. június 5. 17:25

Köszönöm István :)

Steel2013. június 5. 17:23

Szerintem nincs Joli, a magyar nem véletlen a legszebb nyelv.
Sokak szerint a legnehezebb is, de szerintem a legszebb is.

Steel2013. június 5. 17:19

Sea, köszönöm.

BakosErika2013. június 5. 16:44

Nagyon szép vers!

Mygan2013. június 5. 15:59

:)

Törölt tag2013. június 5. 14:00

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2013. június 5. 12:46

A pitymallat gyönyörű szavunk!
Sokáig nem tudtam, hogy a magyarban hányféle árnyalata van a napfelkeltének.
A hajnal az első fázis, a pirkadat a második, a pitymallat amikor már följött a nap. (legalábbis úgy emlékszem)
Van-e még nyelv, ami ennyi finomságot érzékeltet?

Törölt tag2013. június 5. 12:34

Törölt hozzászólás.