Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A föld-gyermekek
Steel• 2017. április 18. 16:35
Mintha templom-békébe lépne az ember,
amikor a temető kapujához ér.
Itt a fény hajnalban imára térdepel,
és a hóvirágok arca Istentől fehér.
A párapettyek fátyolszirma alatt
pitypangszárnyú lebbenés csupán a szél,
s azok, kik már föld-gyermekként alszanak,
néha felreppennek sugár-galambként,
majd leülnek a mennyek csillagtenyerén.
Olykor hallani, mit mesélnek magukról,
hogy múltak el a halandóság peremén,
és mesélnek kereszt-ölű anyjukról,
akit fejfa-képben adtak nekik angyalok.
Néha felhőszínházba szöknek játszani,
máskor lélektisztulásaik malasztok,
és az emlékezők gyertya-vállain
elcsitítják a magzat-síró fájdalmat.
Ők kis naplemente-ibolyái a rétnek,
színekkel mosolyogják el az árnyakat,
zöldek, magok, völgyek szívverésében élnek
tovább, sóhajtestűn, mint egy pillangó.
Ők már érzik régen az örök tavaszt.
Sorsunkon talán csak könnycsepp-csillanók,
de ők azok, kikből az Ég kék csöndet fakaszt.
Mikijozsa2017. április 20. 06:27
Nagyon komolyan írsz, az ember megilletődve olvassa végig, nagyszerű
Pflugerfefi2017. április 19. 10:09
Gyönyörű,!!!!
dreaming582017. április 19. 08:10
Csodás!
csillogo2017. április 19. 08:08
"Néha felhőszínházba szöknek játszani,
máskor lélektisztulásaik malasztok,
és az emlékezők gyertya-vállain
elcsitítják a magzat-síró fájdalmat.
Ők kis naplemente-ibolyái a rétnek,
színekkel mosolyogják el az árnyakat,
zöldek, magok, völgyek szívverésében élnek
tovább, sóhajtestűn, mint egy pillangó."
Csodás képekkel láttatod - varázsló vagy! :)
skary2017. április 19. 03:59
:)
merleg662017. április 18. 21:49
Kedves Steel! Mint már annyiszor, most is csak az elismerés hangján lehet szólni versedről. Ahogy játszol a szavakkal, az csodálatos. Gratulálok remekedhez!
Zsuzsa03022017. április 18. 17:33
Szépséges!!!!!!!!! Nem lehet betelni vele!!! :)))))
Bugatti3502017. április 18. 16:51
sóhajtestűn, mint egy pillangó.
:) Honnan jut eszedbe ilyen lepkesúlyú szó kapcsolat ? :) Kalapot emelek ismét, kedves Steel! Ölelésem!