Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
„A forradalom viharmadara”
Steel 2012. január 20. 17:51
Értelem voltál, mi a közöny
rapszódiájában sem halkult
magába, bár vasmarkán gyötört
a kor idegenné vadult
közege. Szavaid mint fények
ostora, s tolladon bontott
szárnyakat az igazság vértje.
Lelked madara sosem osont,
büszkén szelted a lét Egét,
még ha vértussal is festették
felhőit. A sors fojtó csendjét
áttörte versekbe fogant
hited, gondolataid nyomán
sok kihűlt eszme lángra lobbant.
A háború gyász-hintett porán
is sasként pillogott benned
a szabadság, a forradalom
húrjain új dalokat zengett
szíved, öröklétbe olvadón.