„A forradalom viharmadara”

Steel•  2012. január 20. 17:51

 



Értelem voltál, mi a közöny

rapszódiájában sem halkult

magába, bár vasmarkán gyötört

a kor idegenné vadult

közege. Szavaid mint fények

ostora, s tolladon bontott

szárnyakat az igazság vértje.

Lelked madara sosem osont,

büszkén szelted a lét Egét,

még ha vértussal is festették

felhőit. A sors fojtó csendjét

áttörte versekbe fogant

hited, gondolataid nyomán

sok kihűlt eszme lángra lobbant.

A háború gyász-hintett porán

is sasként pillogott benned

a szabadság, a forradalom

húrjain új dalokat zengett

szíved, öröklétbe olvadón.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. január 20. 18:02

Igen! :))

Törölt tag2012. január 20. 17:54

Törölt hozzászólás.