Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
...
Steel 2012. november 16. 17:06
Gyakran megesik, hogy csalódunk emberekben, nem érnek fel a reményeinkhez.
Steel2012. november 23. 13:28
Jani, köszönöm a gondolataid.
Steel2012. november 23. 13:28
Marianna, lehetséges...
Steel2012. november 23. 13:27
Néha igen Pilla...
Steel2012. november 23. 13:27
Erika :)
Steel2012. november 23. 13:27
Zsu :)
Steel2012. november 23. 13:26
Ugye Seeman? :))
pappjani2012. november 20. 08:49
De a reménytelen ember esendő tehetetlen szétzilált életének lázadón dühös, s bántó, vagy másfajta normát képviselt kicsapongásait mindig meg kell bocsájtani! - Nem tudja, mit cselekszik! - kegyelem részvétes embersége által ...***... ÁMEN!
mezeimarianna2012. november 20. 05:04
akkor nem ha nem fűzünk reményt hozzájuk...vagy elfogadjuk olyannak amilyen...
Torpilla31812012. november 16. 23:41
hát ja...
BakosErika2012. november 16. 18:54
Jó gondolat! :)
10082012. november 16. 18:50
Ez igaz :)
Seeman2012. november 16. 18:13
Hehe, érdekes.
Steel2012. november 16. 17:19
Ancsa, köszönöm :) Tudom, az érem két oldalú, sőt, talán több is, ha ez lehetséges... :) Szépet Neked is!
kapocsi.ancsa2012. november 16. 17:16
Nem feltétlen a remény kérdése dönti el...
ez csak egy nézőpont.
Hisz gondolj bele, benned is csalódhattak már, mondjuk akkor is, ha te azt érezted, mindent elkövettél,
mint ahogy bennem is csalódott akár a lányom, mert nem mindent tudok megtenni amit szeretne, és nem feltétlen rajtam múlt...
mindig vannak hátterek, úgy gondolom, és közbe jött dolgok, amiről nem tehet az ember. Persze van a másik véglet is, mikor Igen, tehet, és nem érdekli mondjuk, hogy mit okoz(ott), de az már megint egy másik nézőpont.
Szép napot:)