Papírfecskék

Steel•  2019. július 16. 19:51

Kicsiny falum


Már csillagok szentjánosbogara a fény,
mit az este szét lehelt a házak felett,
az éjnek holdszembogara messzi remény,
mely itt álmokkal ringat el minden lelket.

Távol búzapillék suttognak halk mesét,
sok vadvirágtenyérben lepke pihen,
szellő-dajka nyújtja a fák felé kezét,
s elaltatja a lombokat szelíden.

A némaság anyja ölében pihenő
magzat képe, tova a nappalok összes
kusza harca. Oly árny-könnyűn libbenő
a perc, amint ujjhegyén tartja a csöndet.

A völgy szívverésén Isten simít végig,
míg a hajnal árvalányhajú fénye kél,
és elragyog a határról fel a kékig,
ahol már a felhők fecske-lelke él.

Mert kicsiny falum teremtett szépnek rajza,
csodák mesekönyve, ahová a szem lát,
Apám, Anyám, gyermekségem régi arca,
szívem örök otthont csak benne talált.

Steel•  2019. február 13. 11:22

Gyermek voltam

 

Mint csöpp parázspille, égre pilinkél
a sok csillag, ablakomon csipkejég
festi opál-világgá a kelő Holdat.
Hol párák szembogarán hajnal gyúl, ott vagy
most Anyám. Ott, hol a falu szívverésén
angyalok tenyere simít szelíden,
és a szélderengésben az Isten létét
érzi az ember, míg a fejfákon megpihen
az alkonyat, s egy percre, a halálon túl mutat.
Benne látom mi voltam egykoron Veled.
De a gyermektavaszokat szemedbe hunytad,
mikor hófehér csöndbe hűvösödött kezed.
Emlékszem, míg pirkadatot mosolyogtál,
én rétzsongás voltam, kis napfénypitypang,
felhő volt a szárnyam, és az Ég a szobám,
hiába volt a sors nehéz ború-illat.
Gyermek voltam, míg mellettem lélegeztél,
míg a fák fölé, új hazába nem érkeztél.
S bár a gyermeket is elvitte a halál,
ott, Melletted boldog, ezt is tudom ma már.

Steel•  2019. február 9. 15:57

Fényévnyi hiány

Templom-szembogarú most a téli csönd,

ahogy beleolvadok, mélyemen túl lát.
Még itt őrzi hajdani lépteid a föld,
a falu tenyérrajzolatán megannyi ránc
sorsod történelmét mutatja, Apám.
Nézem a nyírfák, jegenyék szikárságát,
míg fény gyúlik a sok messzi csillagtanyán,
és az alkonypercek hűvös, pisla árnyát


elnyeli a hófehérke-hajú éj.
Közben elfoszlik minden habcsipke-felhő,
s szívveréseim közé oson ez a tél,
hiába festi szemzölded a bús mező...
Benne is csak magányod Monetjét látom,
s amint párát maszatol rá tekintetem,
haloványság marad velem, és én fázom,
mert nem éri el, csupán a semmit, kezem.


Annyi ölelést vitt magával az idő,
sosem találkozott érintések tűntek
el, hóvirág-könnyként értünk majd kinő
mind, ha március-szelek felcsengettyűznek.
Mégis vigasztalan bennem a kislány,
és a felnőtt emléked előtt térdre hull.


Hisz a gyermek s az apa tavasza ma már
mint apró zúzmarasugár léte, kihuny.
Örök november lettünk mi ketten, Apu.
Valami Isten döntött, másítatlan hiány,
és nem nyílik ki egymás felé több kapu,
bezárta tétovaságunk előtt a halál.








Steel•  2018. november 25. 09:40

Hófehér

Pitypang-szép hull a hajnal gyertya fényű arcán,

fűszálak ujjhegyén zúzmarapille ül,
míg az Ég november-lelke szétterül,
 tejhabcsipkét kötve minden bokron és fán.


Most a falu szívverése, mint gyermek-óhaj,
a patak suttogója kövekre csendesül,
néhány vadliba felette csak átrepül,
de bennem a felhők angyalszava megdobban.


Csupa kéményszuszogás az utca szerte,
a függönyszempillák alatt Advent-álmok,
Fiam mosolyában Isten előtt állok,
s érzem, kézen fog Lányom apró Áldás-keze.




Szembogarukon négy kis parázs világol,
amíg perceinket mind ünneppé szülik,
és minden valaha fázásom messze űzik,
szeretetük hófehér mécs, Karácsony-világom.


Steel•  2018. november 17. 18:46

Épp elég

Szénpor-lelkét kitárja most az este,

hófehérke haját leengedi minden

árnyék, csönd és télközel ül a percre,

mégis bölcső-melegség érint itt benn.

A házak felett égi parázslatok,

talán Anyám és Apám gyújt jelző tüzet,

vagy csak fel lélegeznek a varázslatok,

melyek a szív hintaszékében ülnek.

Nem tudom, de valami kápolna-béke

ez, mint mérföldkövét elért pillanat.

S ahogy szét dereng az éj zafír-kékje,

és az ablakszemek fénybe csillannak,

a csillagzúzmarák hidege alatt

a betűk szembogarán szülém mosolyog.

Már érzem, nem kellenek többé a falak,

ahol lennem kell, épp ott, otthon vagyok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom