Springfoot blogja

Vadászidény

 „Nem véletlen, mivel nincsenek...  meg az sem, hogy ennyit emlegetem,és még álmodok is a vadászattal... Vadászidény van...  és az ösztönöket nem lehet és nem is szabad elnyomni, együtt kell élni, hullámozni vele, kihasználva minden jót mit ad, és tanulni minden rosszból, mi megtalál... hullámzás... szimbiózis... elfogadás...” (Espeer – 2014.05.30)

A vadászat alapelvei

 "A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzátartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna." (Hobo)

A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete, még ilyen fagylaltállapotban is... és ha nem szólhat a puska, akkor is!
(Fekete István)