Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Virradóra
Soultribe• 2008. november 27. 14:07
Virradóra
Az itt-ragadt rideg tegnapok
maszkjait arcomra tettem.
Cserébe vágyaimat adom,
nem maradt a mára egy sem.
Az utolsó percek fonalát
tekeri fel lomhán ez a nap,
nélkülünk bukdácsol odaát,
hátrahagyva egynéhány falat.
Közénk-feszült acélfátyol:
a szívverésed még érzem,
de egyáltalán nem látszol,
…biztos csak a szemem téved.
Kötés és oldás:
nekünk már nincs más.
Ha van mi mégis maradt,
csak kimeredt álmainkra
tapaszt vérmocskos sarat.
2008-11-26
Soultribe2008. december 2. 09:54
Sziasztok,
Köszönöm szépen a véleményeket! Igazatok van, fegyelmezett, az utolsó vsz szaladt el kicsit. Még mi? Megkönnyebbültem utána, vidámra.
Üdv: János
kapocsi.ancsa2008. november 27. 19:12
''vágyaimat adom,
nem maradt a mára egy sem.''
:-( Nagyon sok mindent rejt ez a vers...majd...
Marieval egyet értek, jellegzetes stílus .
Üdv : Annamari
majorvary2008. november 27. 15:54
''Ha van mi mégis maradt,
csak kimeredt álmainkra
tapaszt vérmocskos sarat.''
Ez nagyon tetszik.
Marie_Marel2008. november 27. 14:27
''Az itt-ragadt rideg tegnapok
maszkjait arcomra tettem.''
''Az utolsó percek fonalát
tekeri fel lomhán ez a nap''
A Csécsi stílus jellgzetes kifejezései... Részemről: nem tudok betelni vele... :-)))
Marie_Marel2008. november 27. 14:25
János... A fegyelmezett sorok még jobbá teszik költészetedet! Nagyon felfokozza a benne feszengő gondolatok hatását!!!