Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
töredékek
Soultribe 2014. december 11. 14:19
töredékek
elég lett volna egyetlen hajnal nem fordulhatsz el a naptól
de végtelen hosszú sorokban türelmes az élet
és szorítják mellkasomat ne félj, ne ellenkezz
úgy ivódtak belém a csöndek s csillapították lázadat
elég lett volna egyetlen emlék te festettél képeket az égre
miért vonszolnak tovább repülhettél volna
amikor kezembe ragadt a kilincs mert erővel nem lehet
és hiába kapkodtam utánad veled voltam mindvégig
nem zárhattalak magányom mélyére te voltál a magány és te a zár is
csillogó szemek a sötétben tudom, hogy láttál
talán te vagy itt újra meg újra itt vagyok veled
és falak sincsenek köztünk nincsenek
elég lett volna egyetlen vers neked írnod kellett
de papír akkor sem kellett volna nem, sosem kellett
csak az úton volt jó velem a talpaid alatt
mindig feléd, örökké feléd mindig veled, örökké veled
és a hegytetőn béke van te vagy önmagad
egy pillanatra csak szeretet csak szeretet egy pillanatra
azt hiszem megtaláltalak ki lehetsz, nem tudom
ismerem az arcodat idegen vagy a tükörben
tudom, hogy téged látlak ki rejtőzhet a sötétben
már nem félek félek
Soultribe2014. december 12. 06:22
Köszönöm Nektek!
Molnar-Jolan2014. december 11. 21:17
zseniális.
Mamamaci402014. december 11. 20:29
rég láttalak, de jót hoztál, külön-külön kettő, de ha vízszintesen olvasom a sorokat, úgy is nagyon jó vers!