Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Összemosva
Soultribe 2008. december 2. 11:25
Összemosva
Mint keserű pirulát: a teljességet
ma nagykanállal tömi belém az élet.
Hívatlan holnapok bénítják a Napot,
szivárog meztelen időnkbe a méreg.
Nem maradt csak a fájón repedő tudat,
tévelyeg: belőlem keresgél kiutat.
Lángol a világ! Felemésztett álmainkmost pecsétként égik bőrömre arcukat.
Tövig-rágott gondolatok mélye:
ha elég lenne egyetlen élet,
a sötét testén hegeket metszve
csak nevetném a halált…de félem!
Emlékekből vágyakat teremtesz,
kereslek…szüntelen csak kereslek:
segíts rájönnöm ki lophatta el,
és hová temette a szerelmet!
2008-11-30
PHAEDRA2008. december 3. 21:55
A múlt meglapul bennünk, segít újraszületni a felejthetetlenben, de nem ad választ. Talán.
Üdvözöllek:Hajnalka
Soultribe2008. december 3. 11:54
Annamari,
köszönöm...
Miklós,
Jó meglátás, köszönöm, hogy olvastál!
Üdv
János
Törölt tag2008. december 3. 09:11
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2008. december 2. 20:16
Eszembe jutott róla amit Narnia írt a főnixről ..
Üdv
http://www.youtube.com/watch?v=5JKH3Wm1O YQ&feature=related
Soultribe2008. december 2. 15:38
Köszönöm Nektek...
Nem szomorkodunk, Magdi! Kínkeserves (ez ugye pozitív érzéseket fejez ki?? :-)) volt a vasárnapom, az érződik itt. Utána mindig könnyebb!
Marie,
De nem ám!
Üdv: János
Marie_Marel2008. december 2. 12:41
''Tövig rágott'' gondolataid megint mély-járók.
Felemésztett vágyak, elérhetetlen álmok, temetett szerelem között tévelygő lélek, de...
''Emlékekből vágyakat teremtesz''..., mert sosem adod fel!
narnia2008. december 2. 11:54
:((