Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Örökség
Soultribe 2008. november 12. 14:27
Örökség
A poharam alján úszkáló holnapok,
átbukva egynéhány elhagyott emléken:
szivárognak keresztül ezen a napon,nyomokat hagyva az eltompult elmémben.
Padlóra hányt örömök közt egy árny vagyok,
az elsárgult soraid rajtam fekszenek.
Sűrű emlékek ülnek egy nyári dalon,
messze még a tél, de én mégis reszketek.
Némán üríted a bennem kongó teret,
csak a rám-nehezült éveink takarnak.
Tán felállnék a sárból egyszer még veled,
de már réges-rég megöltelek magamban.
Soultribe2008. november 18. 12:40
Kedves Steelbone,
Lehetünk azok is, vagyunk is, ha csak ennyi lenne, ami van bennünk, akkor mosolyogva sétálnék szüntelen.
Üdv: Soultribe
steelbone2008. november 17. 15:33
Reménnyel és emlékekkel teli terek lennék Soultribe? Sose fogyjon ki belőlünk...
Soultribe2008. november 17. 15:12
Kedves Hajnalka,
Összegezés. Összefogva a verselésem meghatározóit. Hogy ezért nem tudok, pontosabban: nem akarok írni jelenleg.
Mégsem tagadhatok meg mindent..
Köszönöm!
János
PHAEDRA2008. november 16. 15:58
Kedves János!
Elfogadhatjuk az örökséget ''megálló''nélkül?
Szeretettel:Hajnalka
Soultribe2008. november 13. 10:33
Kedves Annamari,
Köszönöm szépen!
Bizony, jól látod...
Üdv: János
kapocsi.ancsa2008. november 12. 14:44
Ne legyen a tegnap Úr a holnap felett ,
mert jövő reménye nélkül élni nem lehet.
Szomorú...
Üdv :Annamari