Némaságunk súlyai

Soultribe•  2008. szeptember 30. 15:50

Némaságunk súlyai

 

Lesütött szemeid bújától

a hold hunyorog és reszketnek a csillagok.

 

Éj-szitálta szenvedélypára: vérem

Ülsz előttem, s már nem csak a holnapot,

de a tegnapot is félem.

 Égi tündöklésből éled tétova repkedésem,

 e tökéletes pillanatom neked adom,

tompult-egészem él, - benned - ragyog.

 

A tekintetek útjából gondokat illant csupasz lényed 

A pillantás súlyától félelmeink rettegve kitérnek

 

Keresztezések: az enyém feszül a tiédnek.

Az éned magam-tapaszokkal teli,

veled tudok magányos lenni.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Soultribe2008. október 5. 06:08

Ez a nyár gyönyörű és sosem feledem.
Augusztusban elmentem a világ közepére.

Köszönöm, hogy olvastok!

kapocsi.ancsa2008. október 3. 20:06

Köszönöm,hogy olvashattam!!!
'' Éj-szitálta szenvedélypára:vérem'' Szép.

Marie_Marel2008. október 3. 19:33

Bocsi :-)))
Úgy látszik kitartó vagyok a választásaimban :-)))

Marie_Marel2008. október 3. 19:32

''Égi tündöklésből éled tétova repkedésem,
e tökéletes pillanatom neked adom''

Micsoda vallomás...

Soultribe2008. október 3. 18:45

Ott van a képen, a falon, csak az árnyékom kitakarja.

Soultribe2008. október 3. 17:49

Hát jóóóó.

Gonosz kis kérdés volt, igazad van.

Soultribe2008. október 3. 17:10

És a negyedik, amit már le sem írtam? :)

Soultribe2008. október 3. 14:16

Kedves Barbara,

Köszönöm szépen! Valóban lényeges! De melyik utolsó, mert hármat is írtam :)

Üdv: János

Soultribe2008. október 1. 15:14

Én örülök, hogy leírtad! Sokkal szebben és kevésbé fájdalmasan látod a világot, mint én. És nagyon örülök, ha ez tényleg így van, Benned is. Mégis, olvasol és itt hagysz nekem mindig valamit: tanulhatok Tőled és igyekszem is.

steelbone2008. október 1. 15:01

Ahogy a hajnalban a várakozás izgalma, az éjszakában pedig a mozdulatlanság a csábító.
Jaj de jó csendben fülelni csak a semmit és engedni ki magunkból egy csomó butaságot is! Persze csak gondolatban. Biztonságos fekete, eltakar mindent és magunk előtt is megnyílunk kicsit...lehet h nem passzol ide, de ez jött ki és jól esett leírni.
Köszönettel: Steelbone

Soultribe2008. szeptember 30. 16:50

Köszönöm szépen! Most a legjobban azt szeretem, hogy a vágyakozó vérem elmerülhetett az éjszakában, hogy egyáltalán volt ilyen éjszaka. Ez nem tegnapi vers (már több napos :)), jól esik emlékezni benne.

Marie_Marel2008. szeptember 30. 16:18

''Égi tündöklésből éled tétova repkedésem,
e tökéletes pillanatom neked adom,''

Félelmetes szépségű az egész vers...