menedék

Soultribe•  2015. február 28. 15:04

menedék

 

a rohanó napok egymásra buknak

s éjek feszülnek lázas homlokunknak

 

eljöttél és valami mindig itt maradt

összetört álmok és vastagodó falak

életek mélyére temetett lobbanás

itt maradt minden és nem maradt semmi más

 

nyomot hagyott az augusztusi fagy

már nem kérdezem magamtól merre vagy

 

sebesedett ajkak nyüszítve szólnak

csak jönne már, csak lenne újra holnap

szűnne már meg a jobb, ha van, jobb, ha nincs

emlékké szelídülne a kép amint

 

nélküled szabadon, mint egy gyermek

búcsút intek az ismeretlennek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zerge2015. július 4. 23:05

@Soultribe: jó ez a dal..

Soultribe2015. július 3. 20:38

hmmm, az már igaz, nincs miért haragudnom

https://www.youtube.com/watch?v=OUO2UcAD 7cI

Zerge2015. június 29. 10:59

hmm..értem én..helyesbítek:felemelő félelmetes mélység!
ne haragudj!

Soultribe2015. június 29. 10:49

Köszönöm, ez kedves volt, de túlzó. Az írás számít, a többi nekem kevésbé, mármint, nem az a lényeg, hogy jó, vagy sem. "Szűnne már meg a jobb, ha van, jobb, ha nincs" itt ez volt a mag.

Zerge2015. június 28. 04:27

ez is nagyon jó!
bevallom, kissé félelmetes, hogy ennyire jól írsz!

Soultribe2015. február 28. 20:20

Ez már bizony szentül igaz! Francba 'vele', gondoltam végül, és majd aztán úgy is cselekedtem.

Köszönöm szépen a látogatásod!

Rozella2015. február 28. 18:56

Szép vers! az augusztusi fagyok elől nehéz menedéket találni de az utolsó két sor mintha azt mondaná, hogy mégis ! :)

Soultribe2015. február 28. 17:56

Jaj nem, Erika, ezt megkötöttem ugyan, de csak kettő-négyek váltják egymást. Köszönöm, hogy jöttél és szóltál!

Pera762015. február 28. 17:42

Jó szonett, grt.

Soultribe2015. február 28. 16:31

igen úgy, de szabadon.
köszönöm, hogy mindig van hozzám mit szólnod!

Molnar-Jolan2015. február 28. 15:55

"eljöttél és valami mindig itt maradt
összetört álmok és vastagodó falak
életek mélyére temetett lobbanás..."

igen, valahogy így :)