Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
(hiába)
Soultribe• 2019. október 1. 17:49
(hiába)
istentelenül rohan a szél
talán céltalanul keresget
de azt hiszem csak minket kísér
az olthatatlan vágy egyre nő
hogy a sovány égre feszüljünk
mintha mégis lenne teremtő
vágóhídon összevérzett kézzel
folyton csak könyörgünk (hiába)
"csak nézz már fel, legalább csak nézz fel"
nem leszünk együtt is egyedül
ha lassabban romlunk végleg meg
a halál is lassabban terül
úgy szúrja szívem a rideg acél
szembefordultam az idővel
mert istentelenül rohan a szél
Soultribe2019. október 3. 20:50
Néha úgy eltűnnek a dolgok, minden, mindenhonnan, de aztán visszajönnek, akkor is, ha nem értjük, hogy ott vannak megint.
Köszönöm!
kapocsi.ancsa2019. október 3. 09:43
...
Mikijozsa2019. október 1. 19:20
"mintha mégis lenne" erről jut eszembe Kányádi S egyszer azt írta, hogy
"Uram ki vagy és mégse vagy, magunkra azért mégse hagyj ..." nagyon jó a versed gratula
kicsisara2019. október 1. 18:53
@Soultribe: :)
Soultribe2019. október 1. 18:46
Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
kicsisara2019. október 1. 18:09
Ez mennyire igaz.. térden állva fohászkodunk még akkor is ha tulajdonképpen nem is látjuk azt akihez akkor szólunk! És valóban hiába.. hiszen eljön a vég..
Hiába ) remek lett a versed! :D
Hiába ez nekem nagyon tetszett! :D