Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha mégsem hinnél
Soultribe 2008. szeptember 25. 13:08
Ha mégsem hinnél
szótlan éjed álmán fekszem,
s forrón tenyeredbe hulltam:
könnycsepp vagyok a szemedben
lennék ma a dalod és adnám
benned éledő szónak a hangot
de félek izzó figyelmem
alig-forradt sebeidbe karmol
mert látok benned átható mélyen
és ha futnánk újra sínpárokon
megmutatnám: nincs tőlem mit félned
virágaidat ha szárította a szilaj szél
a benned fakadó örömömmel öntözhetném
táplálhatnálak a húsból
mit életemtől kaptam
és akkor is adnék
mikor én már éhen haltam
és tudod: nem kérnék értem semmi valót
türelmesen várnám, hogy
leénekeld az égről azt a csillagot…
Soultribe2008. október 7. 17:01
Marie,
A Teljességig, onnantól értelmét veszíti.
Steelbone,
Én is azzal tartozom Neked.
steelbone2008. október 7. 16:54
Igen, újra hiszek és álmodom.
Köszönettel tartozom feléd:
Steelbone
Marie_Marel2008. október 7. 16:43
János, meddig tart a mindörökké???
Soultribe2008. október 7. 16:23
Köszönöm Steelbone!
Akkor most Te hiszel, igaz?
Üdv: János
steelbone2008. október 7. 16:09
Gondoltam beköszönök, visszatértem elmélázni. Jól tettem mert eszembe jutott, hogy egyszer nyáron futottam én is síneken és ez az emlék most mosolygós napocskát emelt fölém!
Soultribe2008. szeptember 25. 16:52
Drága Zita,
Köszöntelek a blogomban! Köszönöm szépen a kedves szavaidat! Én is sokra értékellek Téged! Olyan mélyen tudsz fájni, hogy elszorul néha a szívem. Nagyon érzékeny vagy és sokat jelent az életetben a szeretet..
Köszönöm: János
Soultribe2008. szeptember 25. 16:50
Köszönöm, Marie...
Igen, hiszem, hogy halhatatlan, hogy ez tapaszt minket emberré, hogy szeretni tudunk és szerethetővé tesszük a sebeinket is...
Soultribe2008. szeptember 25. 16:48
Steelbone,
Boldoggá teszel ha ezt mondod! Nagyon örülök, hogy így van: adni tudok valami szépet. Nagyszerű dolog ez és igazán sokat ad hozzá a magányos órákhoz, amikor csak a papír és az érkező hajnal van az emberrel.
zita2008. szeptember 25. 15:48
Engem mindíg jókor találnak meg a soraid. Sokszor nem írok semmit, csak megmaradnak bennem, nem is tudnék, de mindíg olvaslak. Tényleg varázsolsz a soraiddal, nagyszerű embernek tartalak.
Marie_Marel2008. szeptember 25. 14:45
http://blog.poet.hu/Marie_Marel/r-bach-a -szerelem-megszepito-erejerol
Marie_Marel2008. szeptember 25. 14:32
micsoda vallomás....és csrébe
''tudod: nem kérnék értem semmi valót
türelmesen várnám, hogy
leénekeld az égről azt a csillagot…''
szépséges hallhatatlan szerelem...
steelbone2008. szeptember 25. 14:28
Nagyon jó pillanatban talált meg a versed, ezért nagyobb a lelkesedés talán a szokottnál.
Azonosulni tudok a szavaiddal és ez most nagyon jól esik. Köszönöm újra!
Soultribe2008. szeptember 25. 13:59
Hát ennyire átsüt valami a sorokon?
Túlhevültséged erre enged következtetni, Kedves Steelbone.
Átadni magunkat valaki szerettünknek...csodálatos dolog, ez nem vitás.
steelbone2008. szeptember 25. 13:48
Nem tudok elszakadni...
steelbone2008. szeptember 25. 13:23
Hihetetlen szépség árad belőled! Ááá nincsenek a Földön többé hitetlenek...
Köszönettel:
Steelbone
Soultribe2008. szeptember 25. 13:09
folytatva az Örök emlékül gondolatait....