fülledt

Soultribe•  2011. január 15. 22:04

fülledt

a lemezjátszó tűjének
sercenésein át, foszlányokká
szakadnak az emlékek
poharakon tekereg a füst
(ajkak ízét kutatja)
csak egy beteg zongorahang
tördeli a kiszáradt éjszakát
forróság kúszik
az összes testzugba
a hűvös-tiszta lepedő
már csak csatakos redőkben
megbúvó emlék
izzadó faliképek és
olaj-nehéz-pillanatok
(izzad a sötét is)
álmodhattál valami szépet:
csillagok szállnak fel
a mellkasodról
emlékszem: a világról
festettél egy fakó képet
és arról a képről formáltam
a hús-vér világot
a bőrömbe égtél, itt vagy,
de közénk szorult az éjszaka
a gerincemen érzem:
kihűltél már egészen

(nyár)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2012. október 17. 06:08

Törölt hozzászólás.

Soultribe2011. január 23. 19:34

Köszönöm szépen!

Törölt tag2011. január 21. 16:28

Törölt hozzászólás.

steelbone2011. január 21. 16:04

Zene és bor, ágy és vágy, nyár és tél.Semmi rossz nincs ezekben, ahogy a versedben sem.
''a hűvös-tiszta lepedő
már csak csatakos redőkben
megbúvó emlék'' - bennem is emlékeket ébresztett. Érdemes volt benéznam ma is!
Minden jót kívánva:
Steelbone

Törölt tag2011. január 17. 11:52

Törölt hozzászólás.

Soultribe2011. január 16. 14:46

Köszönöm szépen a hozzászólásokat!

János

miriam2011. január 16. 08:36

... megelevenedő képi világa egyszerűen pazar

mezeimarianna2011. január 16. 07:27

ajaj...nagyszerű vers!!!

Soultribe2011. január 15. 22:47

Szia Edina!

Köszönöm a szavaidat!

János

Holdsugar2011. január 15. 22:15

Kedves Soultribe János!

Örülök, hogy mostanában ismét többet láthatlak/olvashatlak itt a poeten...
Ez a versed is remek lett - szerintem.
Tetszenek a képeid, ahogy a végén visszacseng a természet, a nyár - miközben a vers egésze két egymásnak fontos ember egymásra való hatását is elém vetíti.

Puszi:
Holdsugár