Démontisztító

Soultribe2008. október 10. 16:12

Marie,

A többi versed: Neked mit jelentenek? Talán csak egy újgyakorlatot? Nem hinném...

János

Marie_Marel2008. október 10. 14:03

Érdekes dolog jutott még eszembe: a többi versem...talán ujjgyakorlatok...
:-)))

Marie_Marel2008. október 10. 14:00

Kedves János, hát persze....
csak érdekességképpen hoztam ide neked....mert te is kaptál már hasonlót...:-)
De a tartalom: az nekem nem túl fontos...
Hogy is mondjam: kíváncsi persze vagyok a verseimmel kapcsolatos véleményekre, de...belső indíttatásból, ''kényszerből'' írok, meg kell fogalmaznom: önmagamnak-magamat...határozottan, célirányosan egy filozofikus téma bűvkörében van mondanivalóm-amit össze is fogok hozni-önmagamnak...
hát valahogy így...
Külön öröm számomra tudni, hogy mások is járják ezt a rögös utat...és megértenek gyötrelmeimbe és a felfedezés örömében is...
Ölellek: Marie :-)))

Soultribe2008. október 10. 13:07

Marie,

Hááát nem volt túl biztató a kritikusod... Nem firtatom a forrást, de szerintem nem is ez a közlésed lényege. Ismersz már annyira engem, hogy nekem nem a szótagszám, szerkezet, rímek... az elsődlegesek egy versben. Tudomásul veszem, hogy ezek igen fontos dolgok és annak, aki valóban költő szeretne lenni, igenis figyelnie kell erre, de legalábbis tisztában lennie vele, hogy mit miért alakított a végleges formájára. Én nem ilyen ember vagyok és számomra nem is a költővé válás a cél, sosem volt az és nem is hiszem, hogy valaha is az lesz. Más indítatásból írok. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem figyelek a szerkezetre, így azt mondom, hogy ritkán arra is figyelek. És pont ahogy írok, úgy olvasok is egy verset, azon szempontok alapján, amelyek nekem igazán fontosak.
Tudnunk kell, hogy mi a célunk, miért írunk, hová is igyekszünk mindezzel. Ez számomra a legfontosabb! Én tudom is a saját részemről mindezt, megfogalmaztam magamnak és kitartóan járok is az utamon. Éppen tegnap este zártam le egy nagyon fontos szakaszt magamban, igazi mérföldkő az életemben, leírtam, mint mindent az elmúlt néhány évben, de egyáltalán nem az a fontos nekem, hogy sikerült-e bárkinek is megfelelő verset írni. Szívesen megosztom Veled, hogy lásd miről beszélek.
Én szeretem az említett versedet, hatott rám és értem is a mondandóját, ami nem mellesleg közel is áll hozzám.

Barátsággal: János

Marie_Marel2008. október 9. 23:25

Kedves János, meg nem állhatom, hogy megosszam veled: valóban ''romantikus vagy és vagyok...:-)
A születésről szóló vershez írták:

kedves Marie Marel,
a versed olyan modorban íródott, mely modor legkiválóbbjai nagyjából százötven-kétszáz éve alkottak. ez a modor tetten érhető nálad az úgynevezett nagy szavak mértéktelen használatában (lét, létidő, fájdalom), a mit névmás felbukkanásában (használod a köznapi beszédben is ezt?), a romantikus képek áradatában (pl. rémületbe ejtő vörös vészfények és társaik).
mi következik ebből? az, hogy engem egész egyszerűen nem tud megszólítani egy 2008-ban írott ilyen pátoszú szöveg. nem hiteles - szigorúan esztétikai szempontból. hiszen szemmel látható, hogy egy (középiskolában, magyarórákon) készen kapott stílust imitálsz, ráadásul sok helyütt inkább parodisztikus hatást kiváltva. (szikráznak bele létembe, sikoltanak, stb. - de ilyen hatást vált ki maga a refrén is, a három pontok, ahol szinte elképzelem, ahogy a versbeszélő hangja teátrálisan elfullad.)
ezen túlmenően - ha kötött formában írsz, nem árt szem előtt tartani, hogy a kötött formának szigorú szabályai vannak, amiket indokolt esetben át lehet hágni. azonban a te szövegedben nagyon szembeszökő a sorok szótagszámának ingadozása, például. rosszak, rég elhasználtak a rímek (rikoltanak/sikoltanak, hitemre/életemre, szörnyű/könnyű, remény/kemény - nem folytatom.) erre is érvényes, hogy a szándékosan rontott rímelés alkalmasint súlyos üzenetek hordozója lehet - azonban ennél a szövegnél inkább arról tanúskodnak a slendrián rímek, hogy megelégedtél az első megoldással, ami eszedbe jutott.
ez a vers egyelőre nem több gyenge ujjgyakorlatnál persze, fontos lenne tudnom, mennyi idős vagy, hogy állsz a kortárs költészettel, stb. - megfelelő tapasztalatok birtokában nem lehetetlen elköteleződni egy archaizálóbb, romantikusabb beszédmód mellett, csak kellően alapozni kell ahhoz, hogy az a rengeteg magától értetődőnek látszó sallang eltűnjön.

Soultribe2008. október 8. 10:08

Marie,

Jánosokkal? Igen. Hányan lehetnek??! A kép valóban kifejező, sokkal inkább én vagyok, mint egy igazi portré.
Remélem jobban vagy, szalad a láz!

Szebarbara,

Arra gondolsz, hogy vagyok annyira nem noooooooooooormális??

Steelbone,

Nagyon ráéreztél! Ez itt nem szerelem, hanem egy egyre erősebben megérő búcsú. Szorít, nem az érzés, nem a remény és nem is a fájdalom. Még nem vagyok képes leírni, lehet, hogy nem is leszek soha. De 5 keserves év után meg kell adjam magam az életnek, ezt nagyon érzem.


Köszönöm a figyelmeteket!

steelbone2008. október 8. 07:36

Dalol neked a remény! Szépen teszi? Vagy búcsúdalt szól? Nem is tudom melyik a jobb...
Értékes vers, gratulálok!
Steelbone

Marie_Marel2008. október 7. 18:58

No, Barbi igazolt...Kedves János, gyenge tréfa-kísérlet volt részemről a szerkezet emlegetése..vedd úgy, hogy egy bágyadt mosolyt küldtem feléd...azért bágyadtat, mert nagyon lázas vagyok...ezért is lógtam a nyakadon...rossz egyedül...ne haragudj...már reggel 39,8 volt a lázam és kitartó, mint én...

Marie_Marel2008. október 7. 18:37

Remek ez a fotó...rejtelmes, mint a lelked...idáig nézegettem..a találkozásunkról elmélkedtem...a Jánosokkal...buggyant nőszemély, mi?

Soultribe2008. október 7. 18:29

Lesz még olyan is! Beszélgetünk mi még!

Bocsánat, hogy félreértettem a szerkezetes gondolatokat!

Marie_Marel2008. október 7. 18:25

Á, nem erről van szó, kedves János...egy este rettenetesen viháncoltunk a Társalgóban...a vers szerkezetével kapcsolatban...sajna lemaradtál róla...Barbara érti
Egyébként egyetértek a formával kapcsolatban...én sem figyelek rá, mégis hajlamosabb vagyok a ''szabályos'' formákban írni...bár az utóbbi időben erős elhajlásaim voltak...
Puszillak, ölellek, köszönök mindent.
Kár, hogy ilyen messze vagyunk, szívesen beszélgetnék egy jót! Meg a kávéd se kutya!
Szeretettel: Marie

Soultribe2008. október 7. 18:17

Szerintem a Barbarának nagyon is tökéletesek a versei! Itt le kell írjam, hogy én nem tudok erre figyelni, mert szerintem nem ez adja a versek igazi lényegét! Bár az is lehet, hogy ezzel magamat verem csak át, de momentán így érzem. A Barbara hozzám képest sokkal jobban figyel erre szerintem. És ez mellett nagyon tartalmas és gyönyörű képeket csomagol be/ki nekünk!

Soultribe2008. október 7. 18:13

A versek a lelkeink egy-egy darabját mutatják meg. Biztos, hogy van összefüggés. Képzeld mikor írtam szinte fulldokoltam, ki voltam száradva vagy nem is tudom, de a lelkem látod máshol járt már.

Szép lesz ma az álmod biztosan! Én ezt kívánom Neked!

Marie_Marel2008. október 7. 18:09

Apropó szerkezet....csak Barbarának ne áruld el, hogy emlegettem...:-)
De tényleg: amikor bizakodsz, olyan szép letisztultak a soraid...ha gyötör valami, zaklatottak a soraid is...persze, ez természetes, csak most figyeltem fel rá...Ez olyan,mint egy megnyugtató álom...
Álmodni akarok!!!

Soultribe2008. október 7. 17:49

Kedves Marie,

Neked Ajánlom is, hogy itt legyél!!!! :)

Tudod mi az érdekes, hogy nagyon-nagyon szomorú voltam az elmúlt napokban és nem is akartam írni semmit. A Genezissel és a Mementóval annyi minden kijött, hogy jó volt úgy minden, ahogy volt, ha fájt is. Aztán tegnap este csak leültetett valami és ez lett belőle.
Remélem ad Neked is némi erőt!
Szerkezet: ne is mond, életemben nem írtam ilyen szabályos verset.. már-már félek magamtól :)

Szeretettel: János

Marie_Marel2008. október 7. 17:43

Kedves János!
Köszönöm neked. Hihetetlenül letisztult, gyönyörű vers ez...
''az elmúlás roppant fekete kezében
megtorpannak fürgén fakuló emlékek.
Üres szívvé fosztott ki a tolvaj remény,''

Én most éppen itt tartok...igyekszem keményen, tudod...

''Ragyogja a hold az új reményt,
s kezed szeretetet szitál.''

Milyen gyönyörű a hited...
Egyébként teljesen megváltozik ilyenkor a verseid szerkezete is...tudod?