Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Azután
Soultribe• 2008. december 1. 09:50
Azután
Egy élet van a vérembe oltva,
de a fénylő álmok hűsét
homlokomra a halál csókolja.
Kinek nyújthatnám a kezem?
Ha nem lesz már fa, s rajta
gyümölcs sem, mi nekem terem.
Kócol-e valaki az égen
reményfelhőket és mossa-e majd
fehérre őket?
Mikor már a semmi is mar,
húsba vág a tompa csönd
és a bűntudat sem takar:
lesz-e még egyetlen ember,
aki büszkén áll a szirteken?
És leszek-e én oly’ nincstelen,
hogy átbújjak egy tű fokán
és meztelen lélekkel,
megtisztulva lépjek át!
2008-11-28
narnia2008. december 2. 10:33
Mint a dalban is felcsendül:
'Zuhog az eső az égből a földre
ahogy az idő....csak változz...örökre.
Simogat az ég...csak változz,csak változz csak még.Mert nem volt elég.
Jön értünk egy másik hajó....a nap süt,és hull ránk a hó.....''
Soultribe2008. december 2. 10:12
Sziasztok,
Köszönöm szépen, hogy olvastok, véleményeztek!
Marie,
Igyekszem, ha valami mindig és minden körülmények között vezeti az életem, akkor ez az.
Annamari,
Nem lehetett más. A napokban figyelmeztettek rá, hogy a nyitó gondolatokban visszatért az az irtózatos súly, amit évekig írtam ki magamból. Észre sem vettem... azt hittem valami másról írok.
Narni,
Nagyon köszönöm, az érzéseket! Köszönöm, hogy megosztottad velem a saját történeted.
Más is mondta erre a versre, hogy megindító, örülök, hogy Benned is megmozdított valamit. Remélem a kimenetele jó lett/lesz.
Benne van az elengedés fájdalma, mint valós és megélt fájdalom, de van benne más is! Valami nagyon fontos dolog! Amit hirdetek itt is és mindenhol, ahol megfordulok. A verseimen keresztül jobban ismersz, mint a legtöbben, akik pl. mellettem dolgoznak és beszélnek velem nap, mint nap. Köszönöm a dalt és szép szavakat!
Steelbone,
Neked is köszönöm a kívánságaidat. Az álmok bennem vannak és bárhogy is, de lépdelek tovább.
Üdv: János
narnia2008. december 2. 09:13
Ne haragudj,de úgy érzem megint írnom kell....hisz nem ismerlek...csak a verseiden keresztül.Mindet olvastam...és sokban benne van...mint ebben is az elengedés fájdalma...nem tudom...és nincs is jogom kérdezni...csak egy dalt szeretnék küldeni....Engesztelésül,amiért ennyit írok ide....de megérintett ez a versed...nagyon.
http://www.youtube.com/watch?v=pb61krYpZ Ao&feature=related
(Republik:Kirugjuk magunk alól a földet)
steelbone2008. december 1. 11:39
Olvaslak, gondolkodom, reménykedem!
Álmokat kívánok neked és 2 kezet aki segít elérni azokat!
Steelbone
narnia2008. december 1. 10:59
Én fénnyé váltam a kisregény utolsó két fejezetében....neked is kívánom....a megtisztulást...bármiért is kéred.
Megindító vers....
Bocsi...de eszembe jutott...
Ezt töröld ki...ne haragudj
:((
narnia2008. december 1. 10:58
Nehéz...nagyon....hisz én kilenc hónapig okoltam magam...és reméltem is egyben...nem tudtam...álljak-e a szirt fokán...vagy a mélybe ugorjak....
nehéz....eszembe juttatta versed ezt az időszakot :((
http://blog.poet.hu/narnia/egy-regi-iras om-reszlete(a-csoda-kilenc-honapja)#hozz aszolas
:((
kapocsi.ancsa2008. december 1. 10:50
''Kócol-e valaki az égen
reményfelhőket és mossa-e majd
fehérre őket?''
Biztosan!...Szép lett!
Üdv
Marie_Marel2008. december 1. 10:30
Igen, a legjobb úton haladsz felé! :-)