az anyag súlyai

Soultribe2009. április 29. 22:38

Szia Janow!

Kényszeredett napok voltak, olyan dolgokat kellett tennem (vállalnom), amit nem akartam és azóta is szenvedek tőlük. Húzom-halasztom a döntést és akár még büszke is lehetnék az eltelt 4 hónapra, de a munkám már évek óta nem én vagyok, így kívülről (is) figyelem a súlyokat magamon.

Köszönöm, hogy olvastál!

János

janow2009. április 29. 22:30

Kongó csend, fáradt magány, mérgező-ízű gondok.
Van, amikor kijut rendesen a ''jóból''

Az ember a magányával sosincs egyedül.

Van , amikor az ember önként vonul bunkerba, van , amikor beleesik...

Soultribe2009. április 29. 21:32

Marie!

Igaz vagy és önzetlen!

Köszönöm!

Miriam!

Remek! Egyre erősebbek a gondolataid! A lentieket nem tudom mi hozta elő, de nekem nagyon tetszenek! Köszönöm szépen, hogy olvasol és itt hagyod a szavaidat is!

Margaréta!

Nagyon kedves vagy, köszönöm! Nincs helye a gratulációnak, a tudat, hogy olvasol és olvashatlak, sokkal többet jelent!

Köszönöm Nektek: János

Törölt tag2009. április 29. 19:36

Törölt hozzászólás.

miriam2009. április 29. 17:48

egyszerre nem tudom mi fáj
lelkem ,vagy e csontkeret
mely hordozni született

Marie_Marel2009. április 29. 16:51

''mérgező-ízű gondok''- micsoda kép...

''mert templomom kong
csendbe-zárva a hitem''

Mint mindig... mélységek és magasságok egyazon sorban...
Gratulálok, kedves János!