ágymagány

Soultribe•  2009. július 30. 12:42

ágymagány 

maradj: álmodd bele
a pillanatba az éjszakát
sötét fodrokat ver a szív
a leomló part alá
(felcseperedik kezeink
közt a magány)
velünk, de most is
helyettünk ülnek a széken
- hol az erő, mi a
bölcsőt ringatja? -
kezeink emlékével
rémülten kutatunk: zsebeinkből
elveszett a szerencseérme
annak aki diktálta
és annak is aki
a csontjaimba véste:
megváltanám az életét
mert a hajnal az éjbe lép
fényért merülve
a vakságom mögé
izzó fájdalomrostokból
font kötél - oldhatatlanná
kövült csomók -
testükön emlékké
csorbulnak a kések
áll a folyó, poshadt a víz,
dohos a lélek 

rossz vérben ázik a torok
tiéd a láz, én vacogok

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Soultribe2009. július 31. 14:12

Köszönöm, Robi!
A családommal leszek egész nap, de tekintve az este 8-as kezdést, nagy az esély, hogy ott legyek. Értesíteni foglak mindenképpen!

János

Bero2009. július 31. 13:59

Szia János!

Nem derített jókedvre versed, de fogadd gratulációm.
Holnap találkozunk a meccsen?

Soultribe2009. július 31. 13:45

Köszönöm!

steelbone2009. július 31. 11:31

Soultirbe! Ez félelmetes! Egyik legerősebb versed lett. Elrejtem magamban köszönettel:
Steelbone

Soultribe2009. július 31. 09:05

Köszönöm!

kapocsi.ancsa2009. július 30. 17:38

(felcseperedik kezeink
közt a magány)

Eszembe jutott egy szám a versedről..
Prognózis: ''Együtt is egyedül vagyunk..''

http://www.youtube.com/watch?v=PA9hpoqfI m8
Üdv:Annamari

Törölt tag2009. július 30. 15:36

Törölt hozzászólás.

def.67-892009. július 30. 13:56

Tedd fel szívet török érte!

furjanos2009. július 30. 13:21

Minden elismerésem a Tiéd barátom ezért az erőért!!!

Ölellek: Papp Für János