a fenevad

Soultribe•  2019. október 6. 10:52

a fenevad

 

hónapok óta olvaslak

lassan lapozgatom könyved

haladok előre, majd vissza

keresgélek (itt volt, hát hol van)

pedig ott vagy az összes szóban

 

végtelen szalagokról hallgatlak

a csendedben bőrig ázva

felráznak alattomos álmaimból

a belém szivárgó dallamok

ott vagy bennük, igen éppen ott

 

örök vagy az álló időben

egy szoborba zárt végtelen

kiszáradt lélekkel figyellek

csak ülsz előttem mozdulatlan

már téged is fázlak magamban

 

szerintem egyszer életre kelsz

ablakot nyitsz és magadba zárva

fénnyel itatsz meg engem is

egyszer úgyis életre keltelek

és elmegyek a határig veled

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2019. október 14. 21:38

Már olvastam hamarabb is, csak nem tudtam hozzá szólni
Mennyire ellentét a cím a tartalom, mint egy üveg mögé zárt szellem, ami szép de megijeszt
szép

Mikijozsa2019. október 7. 18:09

szoborba zárt végtelen

Soultribe2019. október 7. 09:44

Ház az tuti :) kösz

skary2019. október 7. 06:53

éccő biztos

Soultribe2019. október 6. 19:28

Harapós köszönetem!

kicsisara2019. október 6. 13:11

A benned szunnyadó fenevad.. ne ébreszd fel.. hadd aludjon még.. mert ha kiengededd és elszabadul nem lesz majd ott ne mulass.. (bocsi)
Tetszett !

miriam2019. október 6. 12:29

Néha van úgy...nem tudsz szólni,(pedig szeretnél...) vagy azért mert úgy szorít valami legbelül, vagy azért mert amit mondanál nem lehet kimondani. Ezért csak annyi...hangulatában nagyon eltalált a vers.

Rozella2019. október 6. 11:31

sokáig ne éheztesd, kiszámíthatatlan...

Zerge2019. október 6. 11:23

Azok a fránya határok