Ki az úr az ivóban?

Mindenki vendégem, megveszem a boltot,

Kiáltja lazán, rázza a rongyot,

Kocsmának lánya ma övé egy körre,

Bája már kopott, ki vonja kérdőre.

Fenekére csapkodja feltüzelt vágyát,

Blúzába liheg, megadja árát,

Zsíros bajszán még billeg a morzsa,

Övén már lazít, indul a móka.

Itt az ő szíve, ingatag otthona,

Hiába várja asszony, rég kihűlt vacsora,

Eladta lelkét a borgőzös népnek, így

Oltva szomját keserű lelkének.

Borra sör és sörre bor,

Nem számít mennyi... a vodka meg sehol?!

Pöröl a múlttal és pöröl a jelennel,

Asztalra borul másnapos jövővel.