Levél!

Kedves”M”!

Itt maradt nálam, egy füzeted,

Amibe a német anyagodat jegyezted és némi aktuális lázálmodat.

Ehhez fűznék számodra némi magyarázatot,Mert téves a gondolatmeneted eredménye és ha arra mész tovább,A buktatókat, nem tudod kerülni. Egyik megjegyzésedben, azt írtad, hogy szüleid nevetve meg tagadtak, amit nem hiszek, csak szerettek és nem fogták fel miért vagy olyan, amilyen. Tehát, csak nem értettek meg! Talán keveset beszélgettél velük. A halottakkal való álmodásaid, azért lehetnek, mert kerülted az iskolát, ha normálisan ki jártad volna, szépen lassan megszokod a halált és annak helyes felfogását, kezelését, jelentőségét! Az, hogy szüleid meghaltak,az nem kísérhet végig életeden, ami kísér, az a rengeteg ember haragja, akiket átvertél!˙(Tudom, mind mosolyognak rád, de még sem azt érzik. Haragjuk üldöz folyton. Enyém nem üldöz, ne izgulj, mert ha tenné, rettegned kellene!) Már, biztos vagyok benne, gyerekeid tüntették el a lakatot a hídról és az átkozott el minket. Nem sajnálom, mert kisebb gondunk lett csak belőle, ha mást találnak ki talán sosem állunk talpra! Nekem, beválik a jóslatom, jövőre meggyógyulok! Viszont, betegségem miatt már örökre rokkantságin leszek. Volt egy tervem, az álmom ösztökélte, hogy karácsonyra már futok, de csabai intéznivalóim, nem engedtek avval foglalkozni. Mostani célom így a téli járkálás eltanulása, stabilizálása lehet, Csak ennyi hozzáfűzni valóm van, papírra vetett gondolataidhoz. Levelem remélem, jó egészségben talál.