Csíra!

Csíra!

 

Annyi minden!

Van még á-z-ig,

Mint földtől az égig

Ismerni mind,

Időm, nem állja végig!

Pedig, e küldetés emberi.

 

 

Annyi minden

Van még á-z-ig,

Titok, nem maradhat semmi.

Mit tegyek hát?

Hisz időmmel küzdeni badarság!

Talán ez nem is a valóság?

 

Annyi minden

Van még á-z-ig,

S, ha nem lehetek örökkévaló,

Tudásvágyam, ugyan mire való?

Legyek csak tipródó?

Vagy élvezetre, halandó?

 

Annyi minden

Van még –á-z-ig,

Szerepem, csak ennyi?

Gyermeket nemzeni

Alacsony a léc,

Ennél, többre való az emberi lét!

 

 

Annyi minden,

Van még á-z-ig,

Csak, az á-nál , tartok mégis!

Ámulok, létünknek tudás a talaja,

Benne, az ember a csíra

Hogy küzdje magát világra!

 

Annyi minden

 Van még á-tól, zé-ig,

Oly kevés az ismeretünk pedig.

Lassan, ezredek múlnak,

De csendben a csíra!.

Igaz, néhol, kukucskál a napra.

 

2014.07.14.

 

„Sokcsók”!