Bennem él!

Bennem él!

Egy szerelem,

Az, emlék!

Milyet, ember

Nem tudott,

 

Nem épített még!

Minden álmos reggelen,

Napom elején,

Újra élem,

Szerelmem ébredését.

 

Amint először,

Fordult felém!

Az utolsó felejtődött.

Néha, dereng még,

Sűrű homályból,

 

Felrémlik, bár alélt,

Dereng!

Lopva még.

Kontrasztja nélkül, de van.

Feslik, foszlik,

 

Merül, sötét hullámokban.

 

Szublimál!

Lassan oszlik,

Halálára vár!

Furcsák gondolataim,

Perzselő tűzből,

 

Lobbannak lobbal!

Mi felejthető,

Nem múlhat,

Tán esendő?

Holtig cipeljük.

 

Ahol, nem emlékezünk!

Fegyverünk, az elme.

Mi lesz ha az fordul ellenünk?

 Nem öl meg,

De célkereszt rajtad marad!

Mindvégig rettegés,

Mikor kattan a ravasz?

2019.09.07.

„Sokcsók”!