Slam blogja

Slam•  2013. július 31. 00:15

Édesanyám elkapott csendemben

Azt mondják akkor szabad az ember, ha van választási lehetősége az életével kapcsolatban. Ha ez az állapot fenn áll az életedben, akkor elmondható hogy hátra dőlhetsz, felteheted a két lábad az asztalra és mosolyoghatsz kicsit önelégülten, hogy szabad vagyok, a mindennapi "apró" gondok ellenére is. Engem ez boldoggá, lelki boldoggá tesz, független a telefonszámlámtól, a hitelemtől, és néha az érzelmi életem állapota ellenére is. De mi a helyzet, akkor, amikor az ember rendelkezik ezen állapottal, de mégis önmagát kényszeríti bele egy olyan saját maga által előidézett helyzetbe, ami feltehetőleg szintén olyan boldog állapotot fog hozni az életében ami  boldog tudatállapottal rendelkezik,  mindegy mit választ felbomlik az alap tézise, hogy szabad, mert a kettő boldogság nem élhető meg egyszerre, kizárja egymást. Igaza volt Buddhának, valahol mindig is sejtettem.

létezik a szenvedés
a szenvedés a vágyakból ered
a szenvedés megszűnése, a vágy valódi hiánya
az út

Nos, mindegy milyen életvitelt folytat az ember, be tartja-e a hit által elvárt életet és hogy annak a szabályait betartja-e, mindegy.  Választ kapsz a Mi miért van az életemben, ki miért hagyott el életemben, miért van minden most úgy az életemben kérdésekre. Közelebb jutsz önmagadhoz, de rájössz valójában sosem érhetsz el önmagadhoz. Ennek tökéletesen tudatában, mégis saját magad rontod a helyzetedet, mert választás elé kényszeríted magad az érzelmeid, vágyaid miatt. A boldogságod miatt, a szerelem és az egód miatt.

 

-Kislányom, ha boldog akarsz lenni, akkor kompromisszumot kell kötnöd! Szerinted én Apád felesége lennék, ha nem hagytam volna ott gyökeresen az életemet barátokkal mindennel együtt?
Boldog voltam akkor is, és boldog vagyok most is, tudom hogy mind a két élet boldog lett volna, bárhogy is alakul, de a két boldogság össze nem hasonlítható. Választanom kellett. A vágyaim beteljesültek még ma is úgy érzem. Ez az "életben mit akarok elérni"  listámon már csupán csak egy pipa. Ha neked, megadatott az a lehetőség, hogy pipa legyen neked is a listán,akkor tudd, hogy mindegy mit választassz, szenvedéssel jár. Nem kerülheted el, ha mégis megrpóbálod, elzárod magad attól ami a lényeg az életedben. Kimaradsz a  saját életedből.

Slam•  2013. július 31. 00:10

Az utolsó-Öreg Barátomhoz

 

Elvesztettelek- Elengedtelek.

Két kezem közt hagytad itt a földi létet.

Kezeim közt hunytad le a szemed.

Oly finoman érintettelek, szeretettel, gyengédséggel.

Érzem ahogy retteg, megszakad-eltörik a lelkem.

Elhagysz, s nem tehetek semmit hogy maradj.

 

Tomboló harcot járok az elkerülhetetlen tudatával.

Már most a hiányodra gondolok, pedig itt vagy még mellettem.

Még érzem ahogy tested kezem alatt ritmusra mozog.

Tudod még,hogy itt vagyok.

 

Egy pillanat. Észre sem vettem és

kiszöktél szememből.

Elillantál,és én átkozom azt a pillanatot mikor mégsem láttam, hogy elbúcsúztál.

Felkészültem a tudatra hogy itt hagysz.

A pillanatra sosem.

Elvesztettem és elengedtem a Legjobb Barátom.

Kiszállt az élet a testéből a kezem közt.


Szeretetét éreztem sejttől sejtig, áthatolóan a lényemben.

Színtiszta Szeretet. Boldog vagyok, hogy ismerhettem.

Ha sírok, hát bocsásd meg nekem.

A legkeserűbb könnyeimet elhullajtottam,

s most már csak a boldogság könnyei ömlenek belőlem.

Meleg szeretet könnyek, mert a lelkemben érzem ahogy lelked keringőt jár még mindig lelkemmel.

Emléked simogatja a szívem húrjait.

Oly selymesség áraszt el olykor, hogy tudom hogy itt élsz bennem,

hatalmas szereteted és tisztaságod bennem ragyog s oly melegséges.

A legszerencsésebb és kívételes embernek tartom most már önmagam, mert Téged ismerhettelek egykoron.

Ez az a tisztelet és szeretet mely megmarad bennem irántad, emlékednek az én életemben ezután.

Slam•  2013. július 31. 00:01

Gyufafejek szikrák

Papírfecnik, galacsinok,
klotzok,vékony hasábok.
Gyufafej és szikra,
épül a máglya,
rakjuk és rakjuk,
fákat írtassz- papírokat gyűrögetek.

Gyufafejek, szikrák.
Messze ülünk, hamu kering köröttünk.
Mindenünk oda lett, most itt táncolnak közöttünk.

Láttad Te is, mi mindent veszítettünk.
Megértetted már?!
Mi sose leszünk ugyanazok már.
Gyufafejek szikrák, táncoltatják a máglyát.

Slam•  2011. szeptember 7. 23:31

07

Reggel felkelvén kimentem a teraszra. A nap sugarai még épphogy csak próbáltak előtörni nagy gyötrelemmel. Szép volt e kínlódás és lassú. Gyönyörű és értelmét nyert. Utat mutatott a reggel születése. Ő még magához sem tért, csak aludt bent mint egy kisgyerek. Az utolsó reggelen, mindent máshogy láttam. A napfelkelte napfelkelte volt eddig, a légy repülése természetes dolognak tűnt. Ma lassítva pörgött minden. És  megértettem azt, amire eddig oda sem figyeltem. Minden olyan egyszerű és mégis bonyolult. Olyan mint a szerelem. Látszólag egy olyan dolog, amiről tudjuk hogy van, érezzük. De beszélni róla nem tudunk. Nem tudjuk megfogni, körbe írni. A napfelkeltét sem. Azt látni kell, érezni kell a melegséget. A szerelem is ilyen. Érezned kell, hogy ott van benned. Nézz rá a másikra és mond el  mit érzel. Melegséget. Én minden nap ezt érzem.  

Slam•  2011. szeptember 7. 23:22

2011.09.07.

Talán, amikor megszűnik az emberben saját önzősége.

Talán, amikor szíve egyetlen dobbanása felér a világ összes örömével.

Talán, amikor pőre bőrét érzed testeden, amikor nem kívánod a testi örömöket, csak azt, hogy ott legyen melletted.

Akkor elhihetet majd, hogy igazán szereted.

Akkor ott, hidd el, nem bánthat már a világ ezernyi penge éles kése, nem fáj majd semmi sem, csak ott legyen ő, melletted.