Szólhatok? sóhajok

Gondolatok
SirT•  2019. december 29. 00:11

Éjszaka

Sötét van.
Teljes sötét van.
Dermesztő, undorító, fagyos
Sötét uralja szívem tájékát.

Tapogatózva forgok körbe,
Köröttem a testek kidőlve
Hullatják semmi-hangjukat,
Mint szomjas, száraz kutat.

Messzi zaj felé indulva,
Mint öreg kutya rohanna
Várva gazdája neszére,
Úgy kelek fel a reményre.

Menni kell, nem látom merre,
De új, más vizen evezve,
Háttal a morajló tömegnek,
Arra, hol csöndesen szeretnek.

Vezessen újból az Isten
Amikor épp világom nincsen,
Valamerre haladni,
Nem egyhelyben topogni,
Amíg valaki
Fel nem kapcsol
Egy villanyt

SirT•  2018. december 15. 14:27

Az első hó

Életednek, ha el vagy veszve, akkor is célja van,
Ki nem becsül semmit, csak az igazán céltalan.
A sötét tél undok, a hó ad értelmet a hidegnek,
A közöny rombol, csak a szeretet ad értelmet a szíveknek.

SirT•  2018. május 21. 19:02

Úton Pestre

Gyors ritmust üt egy lágy cajon,
Röpke virágillat száll be a vonatablakon.
Akác még, vagy hárs talán,
Hajnal folyt a
Fagylaltfoltos ház falán.
Egy dalban szólt:
Fényeddel hívsz az otthon felé;
Hívsz engem az élet elé.

Mi az én otthonom, a hazám?
Ez a zöld árpaföld ez év tavaszán,
A Velence partján elterülő strandok,
A nem túl nagy, de magyar hegyek?
Én itt érzem, hogy otthon vagyok,
Csak engedem, hogy itthon legyek.

Most nincs hol laknom:
utazok.
Látok és hallok, zöld bokros,
Meg őrölt bazalt a sínek mellett elfolyón.
Folyik a patak, és folyik a vér is,
Életet lüktet, ad is, tép is,
De amire a végén jutottam:Pénz nélkül sem esek össze holtan.

A pénz elveszhet, de ami marad:
az utazás,
ez a megfoghatatlan minden,
melyben van gond, erő, s van Isten,
barát, ellenség, és szeretet,
és van az új,
napokat alapozó változékony,
mi átszakad egy-egy árnyékon,
mit nem állít meg szomorú és nehéz,
az egész egy tányéron,
melyre a sátán lenéz,
és elmegy az étvágya.

Ez a nagy katyvasz mind,
Az őrült, eszeveszett zuhanás,
Diófa, panelház meg jácint,
Ez az egész értelem, az utazás.

Ez a vers a mai napon született, egy Budapeste tartó vonaton. Éppen mentem fel tanulni így a vizsgaidőszak kezdetén, és a tájat nézve jutott eszembe, hogy írhatnék egy verset. Megfogott a hangulat, és ez lett belőle.

SirT•  2018. április 3. 13:45

Húsvét esti ima

Istenem, Istenem, az eszem
Ilyen bizonytalan időkben elvesztem.
Úgy néz rám, mintha szerelmes volna,
S szívében nagy kavalkád dúlna.


Talán engem is boncolgat fejében,
Szívesen meglesné, milyen színű a lépem.
Talán szeret engem a sok neuron között,
Szíve lehet, hogy még nem is törött.


De nem csak szerelmemet mesélném Neked,
Köszönöm, hogy életem boldogsággal vered.
Köszönöm a családom idilli képét,
És köszönöm, hogy ez a valóságban nincs is így.


Uram, én elkötelezem újra magam melletted,
Amiért az embereket ennyire szeretted.
Volt nehezem is, hisz te mindent láttál,
De Istenem, mindenek felett, köszönöm, hogy megváltottál.


Ja és,.... Az előrejelzés gyakran csalóka.


2018. április 2. Este

SirT•  2018. március 26. 22:47

Depresszív előrejelzés

Mostmár szerelem, akkor barát,

Innen sehova sem lépve ment el.

Elment, s itthagyta az illatát.


Nyakamba borulva imádkozott egyszer,

Vele történt mindenem, de jött más is

Maradt az álom, kezemben vegyszer.


Térdelnék, de ehhez már erőm sincs,

Fordulok feléd, Istenem, félt kéréssel,

Legyen velem,

vagy ne kísértsen többé sok szőke hajtincs.