SirGarhem blogja
VersSirGarhem 2022. április 8. 11:41
Az éj szeme zöld
Az éj szeme zöld
A patakban fürdik, fátylában, meztelen.
Kit ha köd se rejt, szél szava majd eláll: hogy ragyog!
Arra jár a fénysugár: jaj, biz' én meglesem –
Homlokát hogy simíták szűzi hajnalok.
Közelebb hozzá már nem jutok. Akadály testemen
mindaz, mit nappalok éke von. Csak én vagyok.
Érte fázva levetem melegem
és vízbe suhanok ott ott ott andalog
fázik már didereg partra vetné egy kacér hullám
de szél suttog és csak én vagyok menekül
elkapom szeretem ívét testemen bár tudnám
neki most mi legyek neki adom mi csak volt
nálam pára gőz ajkamon takaró remekül
leszek s lesz karom e hajnalon bújj belém ó te drága Hold –
Holdfény, március