Simike blogja
VersMaya fátyla
Simon Roland
Maya fátyla
Álom-köves,
utcán ringó,
éneklő lépteit,
követem bárhová.
Lehull a fátyol,
csak a meztelen,
semmi táncol,
a világ egy illúzió.
Shangri-la
Simon Roland
Shangri-la
Kék gombostű,
egy hegycsúcs,
az eredeti világ,
ép vázlata.
Összegyűlt
egy felhőcsapat
gyermekarcú
ősi szikla mesél
Könnyű és erős,
ez a mantra,
az imamalmot,
a vágy hajtja.
Szerzetesek,
ülnek körbe
velük kántál
a mélység
Harmatcsepp
millió hajnal
és alkony csillan
egy pillanatban.
A művészet kezdete
Simon Roland
A művészet kezdete
Mint egy lándzsa,
suhanna tova,
a letűnt világ,
de táncba vés a kova.
Vas-oxid táj,
őrjöngő mamut,
elhaló kék,
morajlás.
Primitív,
barlangrajz,
a történelem,
cseppköves falán.
Az utazás definíciója
Simon Roland
Az utazás definíciója
Egy vándor,
lábnyomán,
gyors jármű,
egy út száz arca.
Az idő és a tér.
egy csalóka,
álom szőtte,
pókháló.
A Vámpír tükör
Simon Roland
A Vámpír tükör
Néma szoba,
titkán merengő
végtelenség
ezüst holdvihar.
Szemei előtt,
színes tárgyak
csak önmagát
nem látja.